Krónika

120 éves a Múzeum

120 éves a Múzeum

Kecskemét város közgyűlése Kada Elek polgármester javaslatára az 1898. novemberi ülésén szavazta meg a városi múzeum és könyvtár létesítését. A gyűjteményeket a városháza épületében őrizték, felügyeletüket a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége látta el. A levéltár, a könyvtár és a múzeum vezetésével Szilády Károly főlevéltárnokot bízták meg. A régészeti gyűjtemény kezdeti gyarapítása az ásatásokat végző Kada Elek nevéhez fűződik. Néprajzi gyűjtés céljából ő hívta Kecskemétre Herman Ottót és Madarassy Lászlót. 1911-től a könyvtár és a múzeum a levéltártól különválva működött. A múzeum-és könyvtárőri állást 1912-ben dr. Szabó Kálmán nyerte el. Az önálló képzőművészeti gyűjteményt Nemes Marcell  műgyűjtő 79 festményből álló értékes műgyűjteménye alapozta meg.

A néprajzi gyűjteménybe 1914-ig jelentős anyag került a halászat, a pásztorélet, a mezőgazdaság és a kisiparok  témaköréből. 1913-ban Kecskeméten tartotta vándorgyűlését a Néprajzi Társaság. A Folklore Fellows nemzetközi programjába helyi gyűjtők is bekapcsolódtak.            

1922-ben a város megvásárolta a Kaszinó vasútkertben álló nyári helyiségét, amely még 1875-ben épült László Károly tervei alapján. 1923-ban Szappanos Jenő építészmérnök irányításával ezt az épületet bővítették és alakították át múzeum céljára. Az első állandó kiállítást 1924. július 6-án nyitotta meg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Ez volt a trianoni döntést követő első múzeumi beruházások egyike, kapcsolódott a korabeli vidékfejlesztési programokhoz.            

Az önálló épület átadásával a múzeum történetének új korszaka kezdődött. A két világháború között országosan elismert gyűjteménygyarapítás és tudományos munka folyt az intézményben. Az állandó kiállítások mellett számos időszaki kiállításra került sor (pl. Művésztelep, Nemes Marcell hagyaték és MANSZ bemutatói, Hírös Heti kiállítások, Katona József Emlékszoba) A múzeumnak köszönhetően rangos országos szakmai szervezetek (Múzeumok és Könyvtárak Szövetsége, Régészeti Társulat, Néprajzi Társaság ) rendezvényei is Kecskemétre kerültek. 1923-31 között Szabó Kálmán munkatársa volt Papp László, aki település-és viselettörténeti kutatásokat végzett, és elindította a népi jogélet kutatását.            

1944 őszén a front közeledtekor a múzeum és a levéltár legféltettebb anyagait mentési céllal Koháryszentlőrincre szállították, a műtárgyak őrzésére kijelölt épület azonban leégett.  A múzeum épületében 1945 októberéig a Nemzeti Segély Irodája és a Baromfikeltető Központ, 1945/46 telén szovjet katonák autójavító műhelye működött, a megmaradt műtárgyakat és berendezéseket összetörték. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Szövetséges Ellenőrző Bizottság segítségével érte el a katonai alakulatok távozását. A múzeum újjászervezése az 1950-es években történt. Az első állandó kiállítás - A homok élővilága címmel - 1954-ben nyílt meg. A politikai elvárásoknak megfelelő tárlatok mellett olyan szakmai teljesítmények is születtek, mint pl. az alföldi könyvművészetet bemutató időszaki kiállítás. A Városi Múzeum 1951-ben vette föl Katona József nevét. 1962-ben a Katona József Múzeum lett az akkor létrehozott megyei múzeumi szervezet székhelye.  

Székelyné Kőrösi Ilona  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.