Krónika

170 éve alakult meg Kecskemét város gerillacsapata

170 éve alakult meg Kecskemét város gerillacsapata

Jókai Mórnak A tengerszemű hölgy című regényében szerepel egy bátor és daliás ifjú, a gerillakapitány. Alakját arról a kecskeméti fiatalemberről mintázta, aki itteni diákévei alatt a református kollégiumban barátja és iskolatársa volt. Nemcsak az írói fantáziában, hanem a valóságban is létezett a kecskeméti szabadcsapat is, amelynek vezetője Muraközy János volt. A nemesi származású ifjú ügyvéd és festőművész 1848-ban önkéntes nemzetőr tiszt, majd népfelkelő volt. A szabadságharc alatti, országosan is kiemelkedő hazafias tevékenysége Kecskemét város gerillacsapatához kötődik.

A kecskeméti szabadcsapat szervezésére 1848 decemberében, az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletei alapján került sor. A gerillacsapatok önkéntes alapon szerveződő irreguláris egységek, szabad, mozgó csapatok voltak. Szervezésüket különösen Kossuth Lajos pártfogolta az ország válságos helyzetében, amikor a császári-királyi csapatok összpontosított támadásba kezdtek. Kecskemét már addig is nagy anyagi áldozatokat hozott a szabadságharc érdekében, de vállalta a gerillacsapat felszerelését is. A 200, majd 400 főből álló egység vezetője Muraközy János lett. Rövid felkészülés után januárban hagyták el a várost.            

A kecskeméti szabadcsapat főhadiszállását Kecskeméttől kb. 40 kilométerre, Szolnoktól délre, Cibakházánál jelölték ki. Legfontosabb feladatuk a tiszai híd védelme, valamint az ellenség váratlan megtámadása, nyugtalanítása, megtévesztése volt. 1849 első hónapjaiban több akciót hajtottak végre Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd térségében. Kecskemétet a korábbinál is súlyosabb élelmiszer- és terménybeszolgáltatás terhelte. A városból útnak indított szállítmányokat a gerillák több alkalommal lefoglalták és visszahozatták. Jellasics serege 1849. március 13-án vonult be Kecskemétre. A szabadcsapat kisebb rajtaütéseinek és nagy hadsereget sejtető akcióinak köszönhetően négy nap múlva elvonultak.            

Muraközy János katonái március 26-án az egész város rokonszenvét és lelkesedését kivívták, amikor váratlanul megjelentek és a Nagytemplom tornyáról eltávolították a fekete-sárga császári zászlókat. Másnap „Kecskemét lelkes polgárnői" fehérneműket és tépéseket küldtek a cibakházi táborba.            

A szabadcsapat május közepén megszűnt, tagjai közül sokan jelentkeztek a Kecskeméten szervezett 92. honvédzászlóaljba. Muraközy János százados ezzel az alakulattal vett részt a nyári hadjáratban, egészen a fegyverletételig.            

A szabadságharc és a bujdosás élményeit festményein is megörökítette. Egyik leghíresebb munkája A gerillakapitány búcsúja, amelyen önmagát is megörökítette. (a festmények a Dunamelléki Reformtus Egyházkerület Ráday Múzeumában megtekinthetők - Ókollégium)  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.