Krónika

1915, amikor a Royal szálloda és a Gyenes cukrászat is a 0-s liszt nélkül maradt

1915, amikor a Royal szálloda és a Gyenes cukrászat is a 0-s liszt nélkül maradt

Az első világháború hatásai a kecskeméti hátországra

I. rész

A hátországba került sebesültek kórházi élelmezése a - szorult közélelmezési helyzet miatt- a világháború négy éve alatt végig problémát jelentett. A helyi vállalkozók (pékek, hentesek) az árverseny miatt nyomott árakon szállítottak a kórházakba, amely kontaktusok általában szerződésbontással végződtek. Ezen túl a kecskeméti lakosság jótékonysága természetesen a kórházak sebesültjei részére gyűjtött élelmiszerek mennyiségében is megnyilvánult, hiszen nagyobb ünnepélyek alkalmával az összes kórház betegeiről igyekeztek gondoskodni, a kecskeméti Protestáns Leánykör ezen a területen is kiemelkedő tevékenységet végzett. A katonák élelmezésének javítása céljából adományoztak tésztát, húst, bort és több esetben komplett ebédet és vacsorát is. Nem volt ritka 150-200 fő egy időben való megvendégelése sem.

1915. január 16-án látott napvilágot a B.M. sebesültek, betegek táplálóbb élelmezését tárgyaló 1193/1915. számú rendelete (a napi díjak emelése híján), mely legitimálta a sebesültek napi élelmiszeradagját. Eszerint a katonai és honvéd kórházaknál a húsilletményt / nyers állapotban/ 300 gramm/nap szabályozták, amelynek konyhakész állapotában el kellett érnie a 150 grammot.  A rendelet határozott az un. második reggeli és uzsonna tárgyában, illetve a kórházparancsnok belátás szerinti 250 gramm kenyérpótlék kiszolgálásának lehetőségéről is.  Az m. kir. Földművelésügyi Miniszter 23.000/1915. rendelete viszont konkrétan szabályozta a hadszíntér mögött fekvő országrészekben elhelyezett csapatok ellátását. Eszerint a hadvezetőség magára vállalta a katonaság kenyér/liszt/ és szemestakarmány szükségletének biztosítását, amely a katonai egészségügyi intézetekre is vonatkozott, így a korábban megállapított kenyéradaghoz /300 gramm/ 400 gramm lisztet (főzőliszt (0-s liszt)  csakis a katonai egészségügyi intézetek részére) hagyott jóvá, így hozzájárult a gyógyuláshoz szükséges magasabb kalória bevitelhez. 

A rendelet értelmében nem kaphattak nullás lisztet azok a vállalkozók sem, akik vendéglátás területén tevékenykedtek. Erre példa volt Dunszt Ferenc  iparos és Gyenes Mihály cukrász mester Sándor Istvánhoz intézet kérvénye, amelyben a Kecskemét városába érkező sebesültek nagy számára - termékeik minőségét javítva- hivatkozva 1-1 zsák nullás lisztet igényeltek.  A polgármester a Tanács döntse értelmében elutasította az iparosok kérelmét, ugyanis a rendelkezésre álló 0-s lisztkészletet a bölcsődék és kórházak részére tartalékolta. Ezzel egy időben viszont utasította Révész Nándort, a kecskeméti Vasúti Vendéglő vezetőjét, hogy az átvonuló sebesült katonákat - utazási igazolvány nélkül is - jó minőségű lisztből készült kenyérrel - a közben bevezetésre került kenyérjegy nélkül - kötelezően lássa el. 

Sándor István intézkedéseiből kitűnt, hogy vaskézzel hajtotta végre a B.M. által kibocsátott rendeleteket, következetességgel hozott döntései minden esetben eredményre vezettek.  

Hajagos Csaba

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.