Krónika

A „Cifrapalota” meseíró pályázatra érkezett munkák

Lezárult a Cifrapalota és a Ciróka Bábszínház közös meseíró és rajz pályázata. A beérkezett munkákat mindkét intézmény családi belépővel díjazta. Két kedves mesét osztunk meg itt önökkel.

A Cifrapalota titka

Ismered a Cifrapalotát? A gyönyörű épületet Kecskemét belvárosában, ahol szebbnél szebb dolgokat állítanak ki. Kíváncsi vagy, hogy születnek benne a csodák?

Mikor besötétedik, és Kecskemét utcái elcsendesülnek és néhol már a légy zümmögését is lehet hallani, akkor jönnek ők. A manók. Egész éjszaka dolgoznak azon, hogy másnap fantasztikus dolgokat csodálhassanak meg a látogatók.     

Az emberek őket nem láthatják, hiszen nappal sosem dolgoznak. El tudjátok képzelni? A manók előtt itt egy nagy, szürke, lehangolt épület volt. Az emberek már nem tudták elviselni. Nap mint nap ezt a szörnyűséget kellett bámulniuk, mikor elhaladtak a Rákóczi utcában.     

Egy napon felbukkantak a manók és az unalmas épületet varázslatosan szép külsővel és belsővel látták el. El se hinnétek, hogy mennyiféle manó létezik. Főnök Manó, Anya Manó, Apa Manó, Gyerek Manó, Takarító Manó, Ötlet Manó, Régész Manó, Fontos Manó. És ott van a Morcos Manó meg a Huncut Manó. Mindenki más dologban ügyes és mindenkire szükség van. A Főnök Manó dirigál, ő mondja meg, hogy mit, hogyan kell csinálni a múzeumban. Az Anya Manó főz, mos, ellátja a társaságot. Az Apa Manó viszi helyére a nehezebb értéktárgyakat. A Gyerek Manók játékukkal vidámságot csempésznek a Cifrapalota folyosóiba. Tulajdonképpen a Huncut Manó is Gyerek Manó, csak ő még huncutabb, mint a többi gyermek. Egyedül a Morcos Manóban van annyi, hogy nemet mondjon azoknak a rosszalkodó kölyköknek, akik épp most akarják eltörni a legértékesebb vázát. A Takarító Manó takarítja fel az egész koszos épületet egy hosszú nap és a sok látogató után. Megpucolja az ablakokat, portalanítja a kiállítási tárgyakat. Fontos Manó körül mindig zajlik az élet. Állandóan sürög-forog, ezt csinál, azt csinál, és teli van energiával. Mindenkinek segít. A Régész Manók felkutatják a régi értéktárgyakat, majd elhelyezik a Cifrapalota még nem használt zegzugaiban. Az Ötlet Manó állandóan gondolkodik valami újításon. Jobbnál jobb kiállítások ötletei kavarognak a fejében. Hétfőnként, amikor azt hisszük, hogy megállt az élet a múzeumban, összehívja a Manógyűlést, hogy bemutassa legújabb terveit.   

Mikor legközelebb a Cifrapalotában jársz, és nézed a gyönyörű kiállításokat, jusson eszedbe, hogy ezeket a csodákat a manóknak köszönhetjük. Éppen ezért légy figyelmes, hátha megpillantasz egyet közülük. Nekem már sikerült.    

Írta: Gyenes Zsuzsanna, 10 éves

 

A szegény család péksége

Egyszer, mikor a Cifrapalotában nem pályázatok voltak, élt ott egy szegény kisfiú a szüleivel. Dezsőnek hívták. A kisfiú nőtt-nőtt és felnőtt lett belőle. Egy szép napon így szólt a szüleihez:
- Apám, anyám, elmegyek munkát keresni!
- Menj! - biztatta édesanyja. Azzal már ment is, hogy összekészítse fia batyuját.

Elindult, de nem sokáig kellett mennie, mert a pékségben elkezdett dolgozni. Megtanult cipót, kakaós csigát, lekváros buktát, fokhagymás kenyeret, pogácsát, sós perecet sütni. Nagyon megszerette a pékmunkát. Mikor elég pénze lett, akkor hazatért. Dezső elmesélte, hogy mit csinált távollétében. Szülei ezt javasolták:
- Nyiss itt egy pékséget!
- Jó ötlet! - mondta Dezső.

Másnap már ment is lisztért, hogy minél többet süthessen.  Két hét múlva már a Cifrapalota udvarában állt egy kis pékség. A pékség neve: Cifrapalotai Pékség. A kis pékségben rengeteg áru volt. Végül bővíteni kellett. Dezsőnek rengeteg pénze lett. Annyiszor kellett bővíteni, hogy már nem volt hely a Cifrapalota udvarában, ezért elment, hogy vegyen egy házat, amibe a pékséget folytassa. Talált egy szép nagyot, ahol a pékáruit árulta. Anyja, apja árulta a pékárukat, Dezső pedig sütötte azokat. Így ment ez hosszú évekig. A szegény családból így lett gazdag.  

Szabó Dávid, 3. osztályos tanuló meséje

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.