Krónika

A kecskeméti "gyöngyvirágos iskola"

A kecskeméti
Mátyás téri iskola

A szecesszió világnapja kapcsán a kecskemétiek büszkeséggel és megelégedéssel gondolhatnak arra, hogy a 19. század végén ‒ 20. század elején, az "aranykorban"  városunk lépést tartott az új építészeti és stílustörekvésekkel, és méltán kapott helyet a szecessziós városok sorában.

Kecskemét ‒ a homok, a szőlő és gyümölcs, a gyermek városa ‒ évszázadok óta iskolaváros is. A 19. század végétől több jeles iskolaépület a kor divatját követően szecessziós stílusban épült. Ezek közé tartozik a Budai kapu melletti tágas telken 1912-13-ban felépült  Mátyás téri Elemi Népiskola épülete. Ismertebb elnevezését az egykori kecskeméti diáknak, Homoki Nagy István filmrendezőnek köszönheti, aki a Vadvízország, a Cimborák és a Gyöngyvirágtól lombhullásig című nagysikerű természetfilmek alkotója. A jeles alkotó első iskolaévei ehhez az épülethez kötődnek. A "gyöngyvirágos" megkülönböztetés azonban elsősorban a jellegzetes homlokzati díszítésekhez kötődik.          

Az épület íves kialakítású főbejárata - amelynek hangsúlyozására törekedtek a négy oszlop elhelyezésével és az íves, kovácsoltvas bejárati  ajtó beépítésével - a  Bethlen körút felé néz. A tetősíkból kiemelkedő homlokzati felület egykor a címer, és az épület funkcióját jelölő felirat elhelyezésére szolgált. Fölötte ma is látható még a parányi „harangtorony". Az épületszárnyak mögött zárt belső udvar található; annakidején ott kapott helyet az ivóvizet szolgáltató kút. Az 1913-ban átadott iskolaépületet azóta bővítették, a diákok az új épületrész bejáratát használják, amely kissé távolabb  esik a mára megnövekedett körúti forgalomtól. A tervezés időszakában még idillikusan nyugalmas képet mutatott a környék, és az egyik legalkalmasabb helyszín volt iskola építéséhez. A terület kiválasztását nemcsak a tágas telek és a város szélén lakó  tankötelesek száma motiválta, hanem a tervező építészek igénye is.           

A Mátyás téri iskolát Jánszky  Béla és Szivessy Tibor, az 1910-es években a Kecskeméti Művésztelepen dolgozó  építészek tervezték. Mindketten  a magyarországi  szecesszió és az építészeti megújhodás kiemelkedő alakjai. Egyik fő elvárásuk az volt, hogy az épület szépsége és újszerűsége zöldövezetben,  tágas térben érvényesülhessen. A másik: a különböző társművészetek alkotásai - ez esetben a szecessziós építészet elemei -  harmonikusan, egységet képezve jelenjenek meg. A korabeli szokásoknak megfelelően ez az iskolaépület is gazdagon díszített. A homlokzati falakon az ablakok közötti  mezőket  függőleges téglalap alakú kazettákba szerkesztett, színes, sgraffitós vakolatdíszítések  töltik ki. A legjellemzőbb motívumok a stilizált tulipánok,  gyöngyvirágok,  sokszirmú virágok, amelyek szárakkal, kacskaringókkal, keretekkel, szegélyekkel  variálva, szimmetrikus vagy asszimetrikus elrendezésben, minden mezőben más-más összeállításban jelennek meg. Ha  valaki esetleg modern szőnyegmintára  asszociál e díszítmények láttán, az nem a véletlen műve. A gyöngyvirágos díszítés tervezője Falus Elek, aki a Kecskeméti Szőnyegszövő szőnyegterveit is készítette. Hasonló kompozíciókat láthatunk a Falus Elek által tervezett szecessziós könyvborítókon, a Nyugat könyveken is.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.