Krónika

A kiállítás, amit minden kecskemétinek látnia kell

A kiállítás, amit minden kecskemétinek látnia kell

Kecskemét 650 címmel nyílt meg december 6-án a Cifrapalotában a Katona József Múzeum legújabb kiállítása. A hiánypótló várostörténeti kiállítás a város elmúlt hat és fél évszázados történetét tárja a látogatók elé a modern technika és virtuális valóság segítségével.

  A Kecskemét 650 című kiállítás választ keres arra, hogyan éltek, boldogultak, és alakították egyéni és közös sorsukat a hajdan volt kecskemétiek.  A formabontó tárlat feldolgozza a város históriájának közismert eseményei, elemei mellett a kevésbé ismert történeteket is. Az egységes, modern arculat éppúgy az ismeretszerzés szolgálatában áll, mint az élményt adó és magával ragadó látvány.

A város történetének idővonalán jeles események követik egymást. A termekben a korabeli írott sajtó, filmhíradók és filmrészletek is érdekes információkat szolgáltatnak.

Kecskemét története során prosperáló és nehéz időszakok váltották egymást. Ahogy a város jelmondata is utal rá, a magasság és a mélység egyaránt része volt a hat és fél évszázadnak. Túlélt a város pusztító tűzvészeket, pestisjárványokat, homokveszedelmet, rác pusztítást vagy a 20. század emberéletet semmibe vevő diktatúrákat, de minden helyzetben előre tudott tekinteni, és talpra állt. Lakóinak élni akarása kapaszkodó volt a továbblépéshez. A küzdelmek következményeként jött létre az erős városi önkormányzat, a táj adottságait kiaknázó gazdálkodás, a felekezetek egymást segítő magatartása. A fejlődés, európai hírű városközpontot hozott létre, ahol templomok, iskolák, középületek állnak egymás mellett békében.

650 év alatt város nőtt a Duna-Tisza köze homokján. Ehhez szilárd gazdasági támaszra, bázisra volt szükség. Kecskemét városa az évszázadok során mindig alkalmazkodott az aktuális történelmi és gazdasági kihívásokhoz. Minden korban megtalálta azt a tevékenységet a közösség, amely lakói megélhetését, jólétét biztosította.

A tárlat egymás mellé állítja a múltat és a jelent, megismerteti a korábbi évszázadokat és lehetőséget ad az elmúlt évtizedekre való emlékezésre.

A megnyitót követő szombaton, december 8-án egész nap térítésmentesen látogatható a kiállítás.

Nyitvatartás: kedd-vasárnap 10:00-17:00
Ünnepi nyitvatartás: 2018. december 23. - 2019. január 2. ZÁRVA
A kiállítás 2019 decemberéig látogatható.  

Egyéb információ: Cifrapalota, 76/480-776  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.