Krónika

A Nemzeti ‒ Royal épülete

A Nemzeti ‒ Royal épülete
Sebestyén Imre képeslapgyűjteményéből

A 19-20. század fordulóján, majd rövid ideig az 1920-as években is Kecskemét elsőrangú, jó hírű szállodája és kávéháza a Royal volt. Az épület, ha nem is régi díszében, ma is látható a városháza közelében, a Lechner Ödön utcában.

A Nemzeti - Royal szálloda, vendéglő, kávéház és sörcsarnok alapítója Dunszt Ferenc, aki az 1850-es években került Kecskemétre. Fia, József hentes-és mészárosinas volt, majd különböző előkelő helyeken szerzett vendéglős tapasztalatokat. Egy ideig a zlathnói üveghuta és uradalom ispánjaként is dolgozott. Hazatérése után édesapja akkor megnyíló sétatéri vendéglőjében kezdte itteni pályafutását. A korabeli kecskemétiek számára azért volt emlékezetes az ő munkába állása, mert a megnyitáskor 48 órán keresztül minden vendég ingyen kapott enni-inni. Később átvette édesapja Klapka utcai házát és vendéglőjét is. A konyhát személyesen a vendéglősné, József felesége (egy horvátországi gazdag földbirtokos leánya) irányította, aki a vendéglátásban már korábban kellő gyakorlatot szerzett. A század végén Dunszt József megvásárolta a Royal szálloda palotáját, és családjával együtt felvirágoztatta az üzletet. A szálloda helyén állt korábban a régi Horváth-ház, majd Stringovits-féle ház, amelyben édesapja, Dunszt Ferenc „A víg magyarhoz" címzett vendéglőt működtette. A vásárlásra ez a családi emlék is ösztönözte. A vendéglő híres volt jó konyhájáról és borairól, és az a legenda járta róla, hogy az 1850-es években Bogár Imre, a híres betyár mindig betért ide, ha bemerészkedett a városba. Dunszt József leányát 1897-ben Pintér Pál, a Hazánk kávéház tulajdonosa és a Beretvás korábbi főpincére vette feleségül, így a családi vállalkozás kibővült,  Dunszt és Pintér néven működött tovább. Dunszt József gyermekei közül hárman (összesen 14 gyermeke volt) a vendéglátóipar terén képezték magukat, Ferenc cukrász, Gyula és Adorján vendéglős lett. Adorján az édesapja mellett, Gyula Budapesten és Kolozsváron szerzett gyakorlatot. Dunszt József halála után ők vették át a Royalt, amelyet 1922-ben felújítottak és elegánsan berendeztek. A korábbi, 1904-es nagy felújítás és átépítés Zaboretzky Ferenc által készített tervei ma is tanulmányozhatók a kecskeméti levéltárban, és képet adnak arról, milyen lehetne napjainkban is a belváros egyik központi épülete.            

Az egykori szálloda és vendéglő nevezetes vendégei között volt Móra Ferenc is, aki nem sokkal halála előtt még a Katona Józsefről készülő regényéhez gyűjtött anyagot. A 20. század folyamán az épületben volt orvosi rendelő, kórház, szanatórium, bálterem; de legtöbben talán úgy tartják számon, hogy itt működött hosszú ideig a Tiszti Klub.            

Az épület virágkorára ma is emlékeztet az a művészi kovácsoltvas bejárati ajtó, amely Reismann Márton műhelyében készült.    

Székelyné Kőrösi Ilona  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.