Krónika

A Szent István-i ereklye kecskeméti fogadásának 80. évfordulója

„Kilencszáz éves történelmi és vallási hagyomány, a nemzeti kegyelet és köztudat ereje hozott ide bennünket, nagy nemzeti ereklyénknek, apostoli Szent István királyunk Szent Jobbjának országjárása alkalmából."


1938. június 27-én, ezekkel a szavakkal köszöntötte Dr. Szabó Iván kormányfőtanácsos a Kecskemét városába érkezett nemzeti ereklyét és a vele együtt utazó kíséretet. A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent
István király halálának 900 éves jubileuma alkalmából rendezett országos megemlékezések egyik leglátványosabb, az ország minden pontján nagy tömegeket megmozgató eseménye, „a Szent Jobb országjárása" volt. A nemzeti összetartozást és Szent István - i eszmeiséget is jól szimbolizáló, a Szent Jobbot szállító, kifejezetten erre az évfordulóra tervezett és gyártott „Aranyvonat" programjának huszonhatodik állomásaként Kecskemét szerepelt a menetrendben.  
A város vezetősége 1938. június 11-én kapta meg a hivatalos értesítőt Zsembery Istvántól, az Actio Catholica országos alelnökétől, egyúttal az Eucharisztikus Ünnepségsorozat rendezőbizottságának elnökétől, amelyben „felszólította" Dr. Nyúl Tóth Pál polgármestert, hogy mivel Kecskemét a hosszabb tartózkodású helyek közé tartozott, ezért a programtervezetet haladéktalanul küldje el számára az események zavartalan lefolyása biztosítékául. A hihetetlen összefogás és a gyors cselekvés eredményeként június 18-án visszaigazolásként a következőket írta a polgármester:

„... Az Aranyvonatot az állomáson ünnepélyesen fogadjuk, majd a Szent Jobbot körmenet kíséri be a városháza és a Nagytemplom mellett felállított díszemelvényre, ahol egy ünnepi beszéd és könyörgés lesz."

A Kecskeméti Közlöny munkatársainak részletes beszámolója és a levéltári források történeti bizonyossága alapján idézhetőek fel a korabeli események, illetve a közhangulat: „Az ünnepi keret a szemtanúk megállapítás szerint nemcsak megütötte, de felül is múlta az ország többi részein rendezett ünnepségeket. Kecskemét kitett magáért. Impozáns fénnyel és pompával, soha nem látott tömegek, tízezrek vonultak fel. A pályaudvar oszlopcsarnok részét sötétzöld fenyők és tölgyfagallyak borították. Az emeletes épületek minden ablakában gyertyák égtek, és szebbnél-szebb virágok pompáztak. Az oszlopokon felváltva Magyarország és Kecskemét címerei, zászlók díszelegtek."

Dr. Nyúl Tóth Pál polgármester által, a sajtóban is közölt programtervezet szinte percre pontosan megvalósult. Az Actio Catholica előírása szerint, a menetrendben előre közölt 17 óra 32 perckor megérkező „dísz-szerelvényt" a katonazenekar a Himnuszt játszva fogadta. A díszes pompával és az Árpád-házi szentek arcképeivel díszített Szent Jobb-kocsi utasai között ott volt Mészáros János érseki helynök, a Szent Jobb őrzője, Czapik Gyula pápai prelátus, illetve a főpapok és a Szent Jobb mellett piros-fehér palástú, fekete díszegyenruhás testőrök álltak. Kecskemét város előkelőségei közül megjelent a Szent Jobb fogadásánál Kovács Sándor pápai prelátus, apát-plébános, kiskunsági fő esperes, Linka Ferenc fő esperes, Dr, Kiss Endre főispán, Dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, Dr. Nyúl Tóth Pál polgármester és természetesen a már fentiekben említett Dr. Szabó Iván kormányfőtanácsos is.

A fogadási ceremóniát követőn a Nagykőrösi utcán ünnepélyes díszmenetben kísérték végig a Szent Jobbot, az utca két oldalán elhelyezkedő sorfal között, a városháza mellett felállított díszemelvényhez. A sorfalba álltak és menetben kísérték a kecskeméti díszmagyarba öltözött egyesületek, a különböző iskolák tanulói, tantestületei, a környező pusztai települések zarándok lelkületű lakosai, köztük Lajosmizse, Kerekegyháza, Izsák, Orgovány, Koháryszentlőrinc, Szentkirály, Lakitelek, akik közben kipirult arccal, könnybe lábadt szemmel énekelték az Áldott Szent István, Isten hű szolgája... kezdetű ősi, egyházi éneket.  A Kossuth-téren zajlott főispáni köszöntő, könyörgés és hosszas, menetrendben szabályozott hódolat, illetve a szentbeszédek után, 20 óra 17 perckor, lovas rendőri felvezetéssel és a karhatalom által biztosítva a Rákóczi-úton, fényárban úszva, fegyelmezett menetben kísérte ki a meghatódott tömeg a pályaudvarra Szent István Király méltóságos jobb kezét, hogy visszahelyezzék az „Aranyvonat" Szent Jobb-kocsijába. A megközelítőleg húsz ezer fős tömeg 21 óra előtt tíz perccel a vasútállomáson nézhette végig, és halhatta a megafonon keresztül, ahogyan országalapító első királyunk csodatevő keze elhagyta városunkat. A Közlöny munkatársa így jellemezte az indulás előtti utolsó pillanatokat:

„A katonazenekar eljátssza az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga..." kezdetű egyházi éneket. Közben elhelyezkedik a hatalmas üvegablakú kocsiban Mészáros János érseki helynök és a testőrök. Katonai vezényszavak hangzanak el, majd a Himnusz fenséges akkordját halljuk, s kigördül az „Aranyvonat" a nagyállomásról. Hosszan az emericanás ifjak fáklyafénye világít útjára...

„A kecskemétiek még másodpercekig álltak szoborrá merevülve, az ünnepélyes pillanat áhitatától átszellemülten. Érezték: közöttük lebeg Szent István szelleme. Az „Aranyvonatot" ezután elnyelte az est sűrűje..." Nagykőrös felé tartott.

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.