Krónika

Bél Mátyás

Bél Mátyás

"Kecskemétet túlságosan száraz helyre telepítették"

Bél Mátyás születésnapja egyúttal a Honismeret Napja is, amelyet Magyarországon és a határontúli területeken is számon tartanak. 1684. március 24-én született Besztercebányán, a 18. század kiemelkedő polihisztora, evangélikus lelkész, történetíró és földrajztudós volt. Munkássága megkerülhetetlen a helytörténeti kutatók számára.  Bél Mátyás kiadott írásain túl közel tízezer oldalnyi kéziratot hagyott az utókorra. Ezek tanulmányozása és kiadása csak azért haladt lassan, mert latin nyelven írt. Egyik legismertebb  munkája  a szűkebb hazánk történeti-földrajzi leírását is tartalmazó NOTITIA NOVAE HISTORICO GEOGRAPHICA DIVISA... című latin nyelvű országleírás. Ennek részleteit 1982-ben a Bács-Kiskun Megyei Levéltár jelentette meg Szőts Rudolf fordításában. Ebben olvasható Kecskemét mezőváros és a kecskeméti járás falvainak jellemzése is.

Az egykori Pest-Pilis-Solt megye és Kecskemét környéke e becses forrás szerint a 18. század első felében részben csupasz síkság, terméketlen és baromlegelő. "Azok a részek, amelyek megművelhetőek, nemcsak gyümölcsöt teremnek, hanem szőlőt is bőséges, de piros és garázdaságra késztető gyümölccsel." A magyar lakosság mellett megemlítette a szerző a tótokat és a németeket, akik a török hódoltság után telepedtek le a Duna-Tisza köze elnéptelenedett területein. A városokban és várakban szűkölködő vidék három jelentős mezővárosát emeli ki, ezek: Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd.

A város nevének eredete Bél Mátyást is érdekelte, de a források hiánya miatt nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a görög Aegopolis = kecskék városa mennyiben helytálló szómagyarázat. Ha helye lenne a találgatásnak, írta, akkor az lenne a véleménye, hogy Kecskemét nem más, mint a régi híres Partiscum, a metanaszta jazigok híres városa. "A mi feltevésünknek főleg az mond ellent, hogy a  metanaszták szokása ellenére Kecskemétet túlságosan száraz helyre telepítették."            

Elismerően írt a város hírnevéről és nagyságáról, ugyanakkor csodálkozott is, hogyan tudott megmaradni és megerősödni ezen a vízben szegény, folyóktól és minden kedvező adottságtól távoli helyen. Azért a mérleg másik serpenyőjébe is kerültek fontos tények, mint például a város jó fekvése, a korabeli kereskedelmi útvonalak találkozása, a Szent György, Szent Lőrinc és Szent Katalin vértanúk napján rendezett híres vásárok. Többek között Bél Mátyásnak köszönhető a korabeli település leírása a fontosabb épületek, a védelmi célt szolgáló város árka és a város fő bejáratainak, a kapuknak az említésével. A gyümölcsöző földművelés és állattartás mellett azokról is szólt, akik különböző mesterségeket űztek (köztük görögök, németek és rácok is). Szólt a korabeli városvezetésről is: "A tisztségviselők  a város lakosai számára szinte családtagok. [...] Mindegyiküknek régi erkölcsűnek, azaz komolynak és feddhetetlennek kell lenniük. Hajdan többnyire hosszú, fehér szakállukkal tiszteletre méltó öregek voltak. A népet teljesen fegyelemben és egyetértésben tartják, és erősen azon vannak, hogy gonosztevők se a városban, se kint a mezőkön el ne hatalmasodjanak."  

Székelyné Kőrösi Ilona      

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.