Krónika

Céhlevél 1848-ból

Céhlevél 1848-ból

"Szabados Ketskemét városának fekvése délről"
Városunk a céhleveleken  

A 650 éves Kecskemét történetének kiemelkedően fontos írásos dokumentumai a céhes iratok, ezen belül a céhlevelek. A díszes kivitelű, rajzos fejléccel ellátott mesterlevelek, felszabaduló levelek többszörös forrásértékkel bírnak. A szöveges rész arról tájékoztatja az olvasót, hogy az illető, akinek a nevére szól az okmány, az akkori előírásoknak megfelelően kitanulta a szakmát, kitöltötte "apróbb esztendeit", azaz végigjárta  a kötelező lépcsőket, volt inas, legény, mesterjelölt. Elkészítette a mestermunkát és megadta a "társpoharat", megvendégelte a céhbelieket. Sokat elárulnak a kor kézműves viszonyairól az aláírások, a korabeli tisztségek felsorolása, a vörös viaszpecsét, nem utolsósorban az új mester ajánlása más céhbeli vezetők számára.            

Talán még ennél is fontosabbak az utókor számára a mesterlevelek felső részét elfoglaló városképes rajzok, hiszen ezek ez első olyan ábrázolások, amelyek részletesen megjelenítik Kecskeméti történelmi belvárosát. A fényképezés előtti időszakból ezek a látképek érzékeltetik, milyen volt a mai kiskörúton belüli Kecskemét.            

A szöveges részhez hasonlóan a rajzos fejlécet is díszes keret övezte, a keretet leggyakrabban sűrű szőlőindákkal és szőlőfürtökkel gazdagították. Minden céhlevélen megtalálhatók a legfontosabb jelképek: az ország, a város, és a legnagyobb földesúr: a Koháry család címere. A hitelességet erősíti és a mai szemlélő számára az eligazodást segíti, hogy a nyomatokon szerepel a rajz készítésének és nyomtatásának dátuma, a készítő és kiadó neve, sőt a legtöbb esetben az is, hogy a rajzoló milyen irányból örökítette meg a várost. Így például a publikációkból már ismert és az Évszázadok öröksége című gazdaságtörténeti kiállításban is bemutatott, Sárközy György számára 1848-ban kiadott mesterlevél városképes rajzát Szokolay Hártó János készítette és a jeles pesti mester, Karacs Ferenc metszette rézbe 1929-ben. A dús szőrrel ábrázolt, hármashalmon ágaskodó címerállat körül olvasható az eligazítás: "Szabados Ketskemét városának fekvése délről".            

A képen a történelmi városközpont a valóságosnál még zsúfoltabbnak tűnik, mert a rajzoló azon igyekezett, hogy minden fontos épület helyet kapjon. Sorban megjelennek a ma is álló templomok és a kiemelkedő középületek, például a régi református kollégium, az ezredesház, a városháza. A bal alsó részen még látható a Homoki kápolna, amelynek ma már a helyét sem tudjuk pontosan, középen pedig ott a Szentháromság kápolna  a temetővel. A szerény megjelenésű lakóházak között szárazmalmok és gémeskutak tűnnek fel, a kép előterében szélmalmokat is láthatunk. A figyelmes szemlélő olyan érdekes részleteket is felfedezhet, mint a ferences templom tornyán a Szent Miklós szélforgó, az előtérben posztoló silbak és pihenő jószágok.            

A jellegzetes mezővárosi életképekkel kiegészített, részletgazdag városábrázolások más céhleveken is tanulmányozhatók. Eredeti példányaikat Kecskeméten a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára és a Kecskeméti Katona József Múzeum őrzi.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.