Krónika

Csányi János, a város megmentője

Csányi János, a város megmentője

A református temető régi parcelláiban sűrű borostyánszövedékből emelkednek ki a múltidéző síremlékek. A kövek némelyikén már alig-alig olvasható a felirat. A figyelmes szemlélő azonban fontos várostörténeti emlékekre bukkanhat. Köztük arra a sírkőre, amelyik a 650 éves évfordulóját ünneplő Kecskemét egykori polgármesterének és családjának állít emléket. Az elmúlt hetekben felújított síremlék kőbe vésett felirata szerint e helyen nyugszik

Csányi János sz[abad] K[irályi] Kecskemét városának félszázadon át tisztviselője, a béke és VÉSZ napjain e város bölcs vezérlője, hű és bátor MEGMENTŐJE. Szül 1788. máj 30.  - Megh 1870 jún. 29. Gyermekeinek neve után csak ennyi olvasható:  Emelték tisztelői.            

A református iparos család gyermekének pályafutása dióhéjban: itthoni, pesti és debreceni tanulmányok, valamint tíz éves ügyvédi kenyérkereset után 1820-tól haláláig Kecskemét város szolgálata. Volt tiszti főügyész, tanácsnok és főbíró. Ez utóbbi tisztséget 1848 nyarán, a helyhatósági választások során is elnyerte, a polgármester legközelebbi munkatársa volt. Az 1850-es években járásbírósági elnök, majd félreállított tisztviselő, aki nem volt eléggé lojális az akkori hatalommal. Több évig díjazás nélküli tanácsnok, egyre romló anyagi helyzetben, míg végül városi juttatást kapott. 1861-ben polgármesterré választották.            

A sírkövön emlegetett VÉSZ többször is fenyegette Kecskemétet. 1849 tavaszán és nyarán nagyrészt az ő diplomáciai képességének és  bátorságának köszönhető, hogy a város megmenekült a szabad katonai rekvirálástól és a felgyújtatástól. 1862-ben a császári kincstárnak való tartozás miatt katonai megszállásra és végrehajtásra került sor, ezért a tisztikar lemondott. Csányi János a helyén maradt, részt vett a városi hatóság újjászervezésében.            

A 650 éves évfordulót ünneplő Kecskemét történetének szerves része Csányi János munkássága is. Érdeme, jelentősége vitathatatlan. Városvezetői  nagyságáról a  történeti dokumentumok  és a kortársak szólnak. De érdekelheti az utókort az is, hogy milyen ember volt. Mit mondhatunk hitelesen ennyi év után jelleméről, személyiségéről?  Műveltségét és emberségét írásai tükrözik. Ahogyan Katona Józsefet jellemezte, abban a saját értékrendje is megnyilvánult: Hivatala' folytatásában szorgalmas; sem lágy, sem kegyetlen, [...] a' csupa gyanúból eredt kegyetlen vallatásokat soha sem gyakorlotta, mert mélyen érezte, hogy a' rab is ember.            

Történeti tárgyú munkái (pl. Kecskemét város pecsétjéről, Kecskemét, a mint van) nemcsak érdeklődéséről tanúskodnak, hanem arról is, hogy járatos volt a 19. század tudományos világában.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.