Krónika

Decemberben avatták az Iparos Otthont

Decemberben avatták az Iparos Otthont
Iparosotthon

A 20. század első éveiben látványosan átalakult és megújult Kecskemét belvárosának több részlete. Ezek közé tartozott a mai Széchenyi tér kiépítése is.

A kecskeméti iparosok 1903-ban határozták el tágas, új székház építését. Az építkezés előkészítését siettette az a tűzvész is, amelyben a korábbi egyesületi székház tetőzete teljesen leégett. Az 1904-ben kiírt tervpályázat nyertese a Komor Marcell‒Jakab Dezső építészpáros lett. Leghíresebb munkáik közé tartozott a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi kultúrpalota.  Ők tervezték az iparos székházhoz szorosan kapcsolódó izraelita bérházat is.            

Az új épülettel Kecskemét egyik legszebb szecessziós palotája valósult meg. Változatos tömegképzéssel, íves, hullámvonalas homlokzati elemekkel és nyílászárókkal, kerámia díszekkel, kovácsoltvas erkély-és ablakrácsokkal hívta fel magára a figyelmet. (Ez utóbbiak Reiszmann Márton munkái). A főhomlokzaton szerepelt egykor az IPAROS OTTHON felirat.            

A bokrétaünnepélyre 1906 novemberében került sor. 1907-ben sztrájk hátráltatta az építkezést, de októberben már megtarthatták Földváry Ferenc vendéglős kávéházának megnyitó ünnepségét, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság bankettje követett. Az Iparegyesület, Kaszinó és Ipartestület hivatalos helyiségei mellett helyet kapott az épületben a munkás betegsegélyző pénztár, az Építő-Iparosok Szövetsége, valamint vendégszobák. Az első emeleten üvegmozaik berakásokkal díszített tánctermet alakítottak ki. Mozit eredetileg nem terveztek az épületbe, kialakítására az 1930-as években került sor.            

Éppen száztizenegy évvel ezelőtt, 1907. december 7-én, szombaton tartották az avatóünnepséget, amely díszközgyűléssel kezdődött és 900 fős bankettel, majd táncmulatsággal folytatódott. A kecskeméti iparosok Széchenyi téri kultúrházát így méltatta a kortárs Sztankay Lajos: „A monumentális építmény pazar alkotása a magyar építőművészetnek, de szimbóluma az erőnek is, mely erő összetartja az iparosokat, kik nemcsak szórakozásukat keresik új „Otthonukban", ‒ hogy nehéz munkájukban fáradt testöknek és szellemöknek üdülést nyújtsanak, hanem innen irányítsák minden mozgalmukat egy szívvel-lélekkel."            

A korabeli sajtó ettől kezdve rendszeresen hírt adott az iparosok új székházában zajló eseményekről; szakmai összejövetelekről, kiállításokról, estélyekről. A helyi építészeti törekvéseket és az iparos társadalom erejét, összefogását egyaránt szimbolizálta ez az épület.            

Az Iparos Otthont a 20. században sok megpróbáltatás érte: a földrengés, a két világháború és az azokat követő megszállások, beköltözések. Az 1982-83-ban történt felújítás óta (különböző név-és szervezeti változásokkal) a kecskeméti ifjúság művelődési és közösségi tere. Az építkezés korának üzenetei az 1920-as években elhelyezett emléktáblákon olvashatók.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.