Krónika

Ferenczy Ida, a zászlóanya

Ferenczy  Ida,  a zászlóanya

A 650 éves Kecskemét jelesei között méltán számon tartott Ferenczy Ida egyik, Kecskemétnek szóló üzenete hímzett formában érkezett, a következő szöveggel: „Nemzeti öntudatunk  erősítésére ápoljátok a magyar művészetet."  A ma is aktuális mondatot a Kecskeméti Dalárda számára Ferenczy Ida által adományozott zászlószalagra hímezték.

Ferenczy Ida (Kecskemét, 1839. április 7 - Bécs, 1928. június 28.) kecskeméti kisnemesi családból került  a bécsi udvarba. Édesapja Ferenczy Gergely,  birtokos volt. Egyik rokona, Ferenczy Albert, 1848/49-ben  ezredesként harcolt a szabadságharc oldalán. A családban - amely  távoli rokonságban állt  Deák Ferenccel ‒ nagy hagyománya volt a  48 iránti tiszteletnek. Ferenczy Idának is  szerepe volt abban,  hogy Erzsébet királyné a történész Horváth Mihálytól tanulja meg  a magyar szabadságharc  történetét.            

1864-ben  kapott hosszú időre szóló  meghívást Bécsbe, amikor Erzsébet királyné  számára  társalkodónőt kerestek. Az udvarnak benyújtott  ajánló jegyzék legvégén szerepelt a neve. Erzsébet az utolsó nevet választotta, és a személyes  találkozás megerősítette  választásában. Ida szerény származása miatt nem lehetett  udvarhölgy,  de rövid idő alatt a császárné  bizalmasa, leghűségesebb barátnője lett. Bizalmas kapcsolatukat tükrözik azok a levelek is, amelyeket Erzsébet  külföldi útjairól írt. Nemcsak a királyné személye  körül, hanem  a korabeli  magyar diplomáciában is fontos szerepe volt. Közreműködött Erzsébet királyné  és az akkori magyar közélet  kiemelkedő szereplőinek  kapcsolatfelvételében  (pl.  Deák Ferenc,  gróf Andrássy Gyula, Eötvös József, Jókai Mór). Bécsi lakosztályában gyakran vendégül látta  az uralkodót, Ferenc József császárt is.            

Szülővárosával való kapcsolatait soha nem szakította meg.  Amikor  eladásra  került a Koháry-örökség,  közbenjárt a város érdekében  Koburg Fülöpnél, hogy Kecskemét  vásárolhassa meg  a koháryszentlőrinci birtokot. Adományaival  hosszú éveken  át segítette a kecskeméti rászorultakat, és végrendeletével  1000 aranykoronát   hagyott  a város szegényeire.  Ferenczy Auguszta - Kada Elek felesége - révén ‒  kapcsolatban állt  a polgármester  családjával, és a város más jeles  személyeivel is.  Végrendeletének megfelelően  a Szentháromság  temető Ybl kápolnájában  helyezték  örök nyugalomba.            

A bevezetőben idézett zászlószalag adományozására 1909-ben, a Kecskeméten megrendezett országos dalostalálkozó keretében került sor. A századeleji Kecskemét egyik legrangosabb eseményére a korabeli Magyarország  legjobb  együttesei, dalárdái és  karnagyai érkeztek városunkba. A  résztvevők és a hallgatóság számára 6000 férőhelyes dalcsarnokot építettek (a volt KTE pálya helyén). A hímzésekkel és flitterekkel ékesített hímzett selyem zászlószalagot a közönség a közelmúltban a Ferenczy Ida emlékkiállítás keretében, majd a Sándor István emlékkiállítás keretében láthatta a Cifrapalotában. (A nevezetes dalosfesztivál főszervezője Sándor István, a későbbi polgármester volt).  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.