Krónika

Hírös Hetek Kecskeméten

Hírös Hetek Kecskeméten

Kecskeméten 1934 júliusában rendezték meg először a Hírös Hetet. Négy hónappal korábban Móricz Zsigmond rádióelőadása adta hírül az országnak, hogy a hírös városban különleges ünnepi hétre készülnek, amelyre mindenkinek érdemes elmennie.

A Hírös Hét kilenc napos eseménysorozatával Kecskemét ország-világ figyelmét szerette volna felhívni kiváló termékeire, adottságaira, látnivalóira. Az idegenforgalom fellendítése és új piacok megszerzése mellett azt is demonstrálni akarta, hogy kulturális téren sem marad el a hasonló nagyságrendű városok mögött. A rendezvény fő pillérei: szakmai tanácskozások, kulturális események és kiállítások sora volt, de szórakoztató programokban is bővelkedett.            

Ezeken a korabeli tudományos, kulturális és politikai élet számos ismert személyisége jelen volt.  A kiállításokat egy hét alatt 60 ezren nézték meg, a lapok több száz írása tudósított Kecskemétről. Nagy sikert aratott a „Kecskemét a gyümölcs és a gyermek városa" jelmondattal megrendezett 3000 fős gyermekfelvonulás és az e gondolathoz kapcsolódó programok, valamint a képzőművészeti, fotó, népművészeti, gazdasszonyi, gyümölcs- és kézműpari kiállítások sora. Tömegeket vonzott az Újkollégium előtt felállított bugaci cserény, ahol sok ezer adag pörköltet adtak el a pásztorok, és minden napra szerveztek bugaci kirándulásokat. Nagy figyelmet fordítottak Kecskemét jellegzetességeire és hagyományaira. Ekkor avatták fel az emlékkövet a Városháza előtt, Katona József halálának helyén. A Katona József Színházban díszelőadás keretében mutatták be a Bánk bánt, az akkor éppen 50 éves jubileumát ünneplő kecskeméti Ipartestület pedig új hagyományt teremtett a drámaíró édesapjára emlékezve, az Öreg Takácsmester Emlékserleg felavatásával. A Hírös Hét teljes erkölcsi és anyagi sikerrel zárult.            

1935-ben a súlyos elemi csapások (fagy, jégverés, aszály) miatt elmaradt a Hírös Hét.1936-ban rendezték meg, számos új ötlettel gazdagítva és ismét nagy sikerrel. Ízelítőül néhány emlékezetes mozzanat: a gyümölcstermelők kongresszusát a Nagytemplom előtti piactéren, az éjszakai órákban tartották; ismét volt babakorzó, valamint iparosok és gazdák látványos felvonulása. A külföldi vendégeket pásztortüzek fényénél kocsikáztatták az éjszakai pusztában, megrendezték az első kecskeméti kutyavásárt és fergeteges sikert aratott az első bugaci Pusztabál.            

Történelmi okai voltak, hogy a Hírös Hét hosszú ideig szünetelt, majd később, megváltozott körülmények között, szerényebb formában és más elnevezésekkel jelent meg újra. Az első Hírös Hetek hagyományaira visszatekintve 1994 óta vált ismét rendszeressé Kecskemét egyik legnagyobb fesztiválja.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.