Krónika

Hovéd emléktábla a Nagytemplom homlokzatán

Hovéd emléktábla a Nagytemplom homlokzatán

Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc  Kecskemét számára is sorsfordító történelmi élményt jelentett. A szabadságharc leverése után, az önkényuralmi esztendőkben csak titokban és csendben emlékezhettek  48 eszméiről, eseményeiről és hőseiről. A kultusz látványos megnyilvánulásaira, szabad ünneplésre a kiegyezést követően kerülhetett sor. 

A 19. század végétől egyre több helyszínen állítottak maradandó emlékjelet, emlékművet. Ezek sorába tartozik a kecskeméti katolikus Nagytemplom főhomlokzatán látható emléktábla. A szándék 1890-ben fogalmazódott meg, amikor a 38. sz. báró Mollináry gyalogezred emléktáblát helyezett el ugyanitt a Bosznia elfoglalásakor elesett katonák emlékére. A példa nyomán rövidesen megkezdődött a szervezés. A katolikus egyháztanács még abban az évben engedélyezte az emléktábla elhelyezését, a részletek és a leendő szöveg ellenőrzése mellett.            

1890. novemberétől működött az előkészítésre létrehozott intézőbizottság. A költségekre adományokat gyűjtöttek a lakosság körében. A gyűjtés egyik legsikeresebb alkalma az 1891. augusztus 2-án rendezett műkerti népünnepély volt, amelyre a városháza elől indulva hosszú kocsisor indult ki,  élén a lovasbandériummal, valamint gyermekzenekarral. A népi zenekarok és a polgári dalkör műsorát a vendéglőben és a szabadtéren rendezett vacsora, majd hajnalig tartó táncmulatság követte. A bazársátrakban az önkéntes hölgyek süteményt, szivart, sorsjegyeket  árusították az emlékmű javára. A bevétel várakozáson felüli volt.            

A tábla terveit Pataky Imre rajztanár készítette el 1891-ben. A kivitelezést  a Gerenday és fia budapesti szobrász cég cégezte, 1892. május 6-án a helyszínre szállította és elkezdte a beépítést. A carrarai márványból készült emléktáblán allegorikus dombormű formájában fogalmazták meg 1848/49 eszméit és üzenetét.  A középen elhelyezett címerhez két nemtő (nőalak) támaszkodik, egyikük 1848, a másik 1849 feliratú táblát tart a kezében. Egyikük reménykedik a másik a haza sorsa miatt búsul, amit a nála levő törött kard is jelképez.  A táblát övező kőszegély díszítő elemei között honvédfegyverek, égő fáklyák, széttört rablánc látható, a jelképes koszorút átfogó szalagokon pedig  a szabadságharc nevezetes helyszínei jelennek meg: Vác, Nagysalló, Isaszeg, Tápióbicske,Budavár, Komárom, Kápolna, Szolnok. A dombormű fölött olvasható szöveg: "Ezt az emléktáblát  az 1848-49. évi magyar szabadságharcz dicsőséges  csatáiban elesett kecskeméti harczosok emlékére, hazafias szívvel és hálás kegyelettel emelte Kecskemét város lakossága, 1892-ik évben. "Csatájok a védelmezett népjog csatája volt."   Az idézet Bajza József Apotheosis című verséből való. A költeményt 1834-ben írta a lengyel szabadságharc tiszteletére.            

Az ünnepélyes felavatásra 1892. május 21-én került sor. Ebből az alkalomból ódapályázatot is hirdettek, a legjobbakat megjelentették az ifj. Bagi László által szerkesztett emlékkönyvben. Az emléktábla a Nagytemplom falára került, de gondozását a város vállalta az átadáskor.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.