Krónika

Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának

Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának

188 esztendővel ezelőtt, április 16-án egy kecskeméti édesanya hiába várta haza legidősebb gyermekét. Pénteki nap volt, és idősebb Katona Józsefné Borbók Ilona az esti órákban már nagyon  aggódott, amikor bezörgetett  Hajter Jakab városi tizedes. Katona József halálhírét hozta: főügyész uramnak meghasadt a szíve...

Idézzük fel röviden a tragikus napot megelőző időszakot. Katona József, a Bánk bán szerzője, pesti tanulmányai és rövid ügyvédi pályafutása után, 1820 őszén tért vissza végleg szülővárosába. Előbb alügyész, majd 1826-tól a város főügyésze. Munkaköréhez tartozott a város jogi dolgainak intézése,  az úriszéki, büntető és polgári peres ügyek, tanúkihallgatások, a rabok ellátása, betyárok és bitang jószágok ügyei, sőt ő volt az árvák tutora is. Iratai, sajátkezű feljegyzései ma is megtalálhatók a levéltárban. Hivatali főnöke, Csányi János, korrekt és mélyérzésű munkatársnak tartotta.  Kultuszának ébresztője, Horváth Döme így jellemezte: férfias jellem, nemes szív, ritka becsületesség, szakértő avatottság.            

Katona József halála előtti utolsó sajátkezű bejegyzése a Bírószéki Jegyzőkönyvben található, 1830. április 15-iki dátummal. "Birtsi, másképp Bodor Trési, és Vépi Rúzsa azért fogattattak be mivel tegnap Kerekes Kristóf Üveges Boltyában a fiókból 4 forintokat kiloptak."  A pénzbüntetés mellett Rózsát korbácsra, Trésit árestomra ítélték.  Ezen a napon kezdődött az Úriszék ülése is, amely április 21-én fejeződött be, és amelynek második napján meghalt a főügyész.            

Városi hivatala mellett magánpraxist is folytatott, hiszen abban az időben a városházi fizetés nem volt elég a megélhetésre. Házi jegyzékeiből tudjuk, hogy áprilisban szinte naponta új ügyet intézett, az utolsót éppen április 16-án. Nem sokat tévedünk, ha úgy gondolunk Katona Józsefre, mint a pihenés nélküli, testet-lelket felőrlő szolgálat teljesítőjére. Lelkét terhelték a megtapasztalt emberi sorsok, és a főügyészi tisztséggel járó megrázó élmények. Ilyen volt az 1830. január végi kivégzés a kecskeméti akasztófadombnál, amelynek részletes leírását is kénytelen volt rögzíteni az úriszéki fenyítő iratokban.            

Utolsó napja ugyanolyan zsúfolt volt, mint az utolsó tíz év. Az úriszékre aktuális 52 akta nem tűrt halasztást. A fárasztó ülés után fárasztó ebéd következett. Már ezalatt érezte, hogy fáj a szíve, meg is említette a mellette ülő Danics László tanácsbeli személynek. Délután villámlátogatást tett a szülői házban, benézett a Bruckner kávéházba, majd visszament a városházára, hogy aktáit rendezze.  A bejáratnál esett össze, közel ahhoz a helyhez, ahol most az emlékkő található.

A Nagytemplom halotti anyakönyvébe történt bejegyzéssel ‒ Katona József, nőtlen, a hirtelen halál oka szívszélhűdés ‒ véget ért az utolsó nap is.  A kecskemétiek a főügyészt és a takácsmester fiát gyászolták, a drámaíró kultusza csak később kezdődött. A testvérek által állított első sírkő is csak a főfiskálisról szólt, a költőről és drámaíróról nem.            

Katona József halálának helyét emlékkő jelzi a városháza előtt, ahol a Katona József Emlékház kezdeményezésére immár húsz éve tartanak megemlékezést április 16-án. Ennek az emlékkőnek az elhelyezését az 1930-as évek elején a Katona József Társaság javasolta. Helyét a régi és a mai városháza alaprajzainak egymásra vetítésével állapították meg. Az ünnepélyes felavatásra  az első Hírös Hét keretében, 1934. július 21-én került sor.            

Az egyszerű, de Katona József tragikusan félbeszakadt életét és munkásságát hűen szimbolizáló emlékműre, a kettéhasadt kőre, a következő felirat került: "ITT HASADT MEG SZÍVE KECSKEMÉT LEGNAGYOBB FIÁNAK." Az avatóünnepségen számos rangos vendég részt vett, felvételt készített a Magyar Film Iroda és közvetítette a Rádió, jelen volt a magyar irodalmi és színházi élet színe-java. Sántha György kecskeméti költőnek erre az alkalomra írt Itt című verse ekkor hangzott el először.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.