Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának
188 esztendővel ezelőtt, április 16-án egy kecskeméti édesanya hiába várta haza legidősebb gyermekét. Pénteki nap volt, és idősebb Katona Józsefné Borbók Ilona az esti órákban már nagyon aggódott, amikor bezörgetett Hajter Jakab városi tizedes. Katona József halálhírét hozta: főügyész uramnak meghasadt a szíve...
Idézzük fel röviden a tragikus napot megelőző időszakot. Katona József, a Bánk bán szerzője, pesti tanulmányai és rövid ügyvédi pályafutása után, 1820 őszén tért vissza végleg szülővárosába. Előbb alügyész, majd 1826-tól a város főügyésze. Munkaköréhez tartozott a város jogi dolgainak intézése, az úriszéki, büntető és polgári peres ügyek, tanúkihallgatások, a rabok ellátása, betyárok és bitang jószágok ügyei, sőt ő volt az árvák tutora is. Iratai, sajátkezű feljegyzései ma is megtalálhatók a levéltárban. Hivatali főnöke, Csányi János, korrekt és mélyérzésű munkatársnak tartotta. Kultuszának ébresztője, Horváth Döme így jellemezte: férfias jellem, nemes szív, ritka becsületesség, szakértő avatottság.
Katona József halála előtti utolsó sajátkezű bejegyzése a Bírószéki Jegyzőkönyvben található, 1830. április 15-iki dátummal. "Birtsi, másképp Bodor Trési, és Vépi Rúzsa azért fogattattak be mivel tegnap Kerekes Kristóf Üveges Boltyában a fiókból 4 forintokat kiloptak." A pénzbüntetés mellett Rózsát korbácsra, Trésit árestomra ítélték. Ezen a napon kezdődött az Úriszék ülése is, amely április 21-én fejeződött be, és amelynek második napján meghalt a főügyész.
Városi hivatala mellett magánpraxist is folytatott, hiszen abban az időben a városházi fizetés nem volt elég a megélhetésre. Házi jegyzékeiből tudjuk, hogy áprilisban szinte naponta új ügyet intézett, az utolsót éppen április 16-án. Nem sokat tévedünk, ha úgy gondolunk Katona Józsefre, mint a pihenés nélküli, testet-lelket felőrlő szolgálat teljesítőjére. Lelkét terhelték a megtapasztalt emberi sorsok, és a főügyészi tisztséggel járó megrázó élmények. Ilyen volt az 1830. január végi kivégzés a kecskeméti akasztófadombnál, amelynek részletes leírását is kénytelen volt rögzíteni az úriszéki fenyítő iratokban.
Utolsó napja ugyanolyan zsúfolt volt, mint az utolsó tíz év. Az úriszékre aktuális 52 akta nem tűrt halasztást. A fárasztó ülés után fárasztó ebéd következett. Már ezalatt érezte, hogy fáj a szíve, meg is említette a mellette ülő Danics László tanácsbeli személynek. Délután villámlátogatást tett a szülői házban, benézett a Bruckner kávéházba, majd visszament a városházára, hogy aktáit rendezze. A bejáratnál esett össze, közel ahhoz a helyhez, ahol most az emlékkő található.
A Nagytemplom halotti anyakönyvébe történt bejegyzéssel ‒ Katona József, nőtlen, a hirtelen halál oka szívszélhűdés ‒ véget ért az utolsó nap is. A kecskemétiek a főügyészt és a takácsmester fiát gyászolták, a drámaíró kultusza csak később kezdődött. A testvérek által állított első sírkő is csak a főfiskálisról szólt, a költőről és drámaíróról nem.
Katona József halálának helyét emlékkő jelzi a városháza előtt, ahol a Katona József Emlékház kezdeményezésére immár húsz éve tartanak megemlékezést április 16-án. Ennek az emlékkőnek az elhelyezését az 1930-as évek elején a Katona József Társaság javasolta. Helyét a régi és a mai városháza alaprajzainak egymásra vetítésével állapították meg. Az ünnepélyes felavatásra az első Hírös Hét keretében, 1934. július 21-én került sor.
Az egyszerű, de Katona József tragikusan félbeszakadt életét és munkásságát hűen szimbolizáló emlékműre, a kettéhasadt kőre, a következő felirat került: "ITT HASADT MEG SZÍVE KECSKEMÉT LEGNAGYOBB FIÁNAK." Az avatóünnepségen számos rangos vendég részt vett, felvételt készített a Magyar Film Iroda és közvetítette a Rádió, jelen volt a magyar irodalmi és színházi élet színe-java. Sántha György kecskeméti költőnek erre az alkalomra írt Itt című verse ekkor hangzott el először.
Székelyné Kőrösi Ilona
