Krónika

Karácsonyi hagyományok

Karácsonyi hagyományok
Kecskeméti karácsony 1941-ben

Karácsony a régi kecskemétiek életében is a legnagyobb ünnepnek számított és hosszú készülődés előzte meg. Az egyházak és a különböző egyesületek programjai már hetekkel korábban az ünnep szellemiségét közvetítették.

A 20. század első felében már hagyománya volt az adventi hangversenysorozatoknak. Nagyobb figyelem fordult ilyenkor az elesettekre és szegényekre. Számos rendezvény bevételét jótékonysági célokra fordították.  Az 1930-as években Kecskemét nevezetes eseményei között említhetjük a protestánsok karácsonyi vásárát, a MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége) kultúrdélutánjait, karácsonyi kézimunka kiállításait és vásárait.  A Szent Ágnes Leányklub "Fehér-esteket" szervezett, az önképzőkörök, amatőr színjátszók karácsonyi előadásokat tartottak. A helyi lapok (Kecskeméti Közlöny, Kecskeméti Lapok) karácsonyi kötetekkel, évkönyvekkel ajándékozták meg előfizetőiket. A város főterén színes csíkos mintájú sátrakban árusították portékáikat a kereskedők.             

Kecskemét exporttermékei közül ilyenkor a pulyka volt a legjelentősebb: a helyi piacok ellátása mellett 1932 decemberében például 15 000 darabot szállítottak Angliába. A 19. században meghonosodott karácsonyfa állítás szokása a 20. század első felében terjedt el igazán. Kecskemétre 1929 decemberében már nagy mennyiségű kivágott fenyőfát hoztak árusításra.            

Karácsony ünnepe a népéletben is a legnagyobb jeles napok közé tartozott. A téli ünnepkör számos hiedelme és szokása a hagyománytisztelők számára szinte diktálta a legfontosabb teendőket és viselkedésmintákat. Karácsony előtt befejeztek minden mezőgazdasági és házkörüli munkát. A hiedelem szerint elhullik a jószág, ha az asszonyok az ünnepek napjaiban még száradni való ruhát tartanak a padláson. Karácsonykor elmaradhatatlan volt a kalács, a dió és az alma. Az almáról ivott víz, vagy a családtagok által közösen elfogyasztott alma a következő évi egészséget, szépséget, megújulást jelentette. A lovaknak is adtak a kút vizében megmosott almát. Fontos szerepe volt a karácsonyi asztalnak, amely alá szénát, szalmát tettek, amivel jelképesen kifejezték, hogy számítanak a váratlan vendégre. Ünnep után megetették a jószágokkal, hogy egészségesek legyenek. A maradékot, a "karácsonyi morzsát" eltették, hogy jövőre is legyen belőle, és egészséges maradjon a család.  A csillagos karácsonyi éjszaka jó termést ígért a gazdák számára, a párás-ködös idő nem sok jóval biztatott. "Karácsony éjjelén köd, disznóban leszen dög" - tartották. A karácsonyi ünnepkör sokféle jóslás, hiedelem és népszokás megőrzésére adott alkalmat. Itt is készítettek „Luca-széket", szokásban volt a betlehemezés, a karácsonyi köszöntőmondás és kántálás. A következő sorok egy 1920 körül elmondott karácsonyi köszöntő részletei. "Jézus ágyán nincsen paplan, /Jaj de fázik az ártatlan, /Takargatja édesanyja, / dirib-darab posztócskába"  

Székelyné Kőrösi Ilona        

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.