Krónika

Kecskemét, a 650 éves város

Kecskemét, a 650 éves város

Hatszázötven évvel ezelőtt, 1368. október 2-án kelt az az oklevél, amelynek alapján ma az évfordulós ünnepségek zajlanak, és amelyről már hagyományosan megemlékezünk a Város Napja alkalmából. Ezt az írásos forrást vették alapul ötven évvel ezelőtt a 600 éves Kecskemét jubileumi ünnepségek szervezői is.

E fontos dokumentum jelentőségét nem csökkenti, ha a történeti hűség kedvéért hangsúlyozzuk, hogy nem alapítólevél, nem ezzel jött létre Kecskemét, sőt egészében nem is Kecskemétről szól. Az évszázadokkal ezelőtti forráshiányos időkből azonban ritka kincs egyetlen mondat vagy említés is, egy pozitív üzenet a város korai létezéséről. Ebből az oklevélből pedig erről kapunk információt. Az írás arról szól, hogy Nagy Lajos és édesanyja, Erzsébet királyné 1368-ban az óbudai apácáknak adta Ceglédet, és az adományozás kapcsán megtartották a korban szokásos határjárást. A határjárás leírásában megemlítették a Ceglédtől délre elterülő tölgyerdőt, amelynek emlékezete Talfája nevében a mai napig él, a múltban pedig sok helyi esemény és hagyomány kapcsolódott hozzá. Az oklevél szerint a tölgyerdőt három település, Cegléd, Kőrös és Kecskemét közösen használta. Kecskemétet oppidum, azaz mezőváros néven említi. (Ez nagy változást jelent a város korábbi, 1353-ból ismert említéséhez képest. Nagy Lajos király ebben az évben kelt oklevelében Ágasegyháza földjét adományozza egyik hívének, és a szöveg ennek kapcsán említi Kecskemétet possessio, falu néven.)            

A városunkat oppidumként említő 1368-as oklevél abban a tekintetben is fontos, hogy utal az egymás közelében fekvő három település együttműködésére, a kiemelten fontos erdős terület közös használatára Történelmünk során ennek még a későbbiekben is nagy jelentősége volt.            

Városunk e jeles oklevél keletkezése előtt is létezett, amire számos tárgyi bizonyíték áll rendelkezésre. A Duna-Tisza közének ezen a részén sűrű településhálózat alakult ki a középkorban, az apró falvak egyike volt Kecskemét, amelynek határában évszázadokon keresztül álltak mementóként az egykori pusztatemplomok romjai. Kecskemét  a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra épült ezen a helyen. Királyi és királynői birtok mivolta segítette a megerősödésben. A török hódoltság idejét nemcsak átvészelte, hanem a környék legerősebb és életképes városaként indulhatott a következő évszázadok történelmi útján. A történelem viharaiban, a nagy háborúkban mindig kiemelt hátország és ellenfelek ütközőpontja és túlélője. A 19. század vége felé kiteljesedő önkormányzatiság és a látványos városfejlesztés, az "aranykor" országosan is példaértékűvé emelte Kecskemétet, akárcsak a két háború közti gazdasági és szellemi törekvések, a "Kertmagyarország" eszméje.            

A város története, lakosságának múltbeli sorsa mindig foglalkoztatta a kutatókat, az egykori értelmiség jeles alakjait. Közülük Katona József egykori üzenetét idézzük a Város Napja alkalmából: "Hagyja a sors késő századokig gyarapodásodat."  

Székelyné Kőrösi  Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.