Krónika

Kecskemét és Nagykőrös vetélkedése

Kecskemét és Nagykőrös vetélkedése

A két szomszéd város, Kecskemét és Nagykőrös ebben az évben egyszerre ünnepelte 650 éves évfordulóját. Mindkét egykori mezőváros - a szomszédos Cegléddel együtt ‒ hasonló múltra és kultúrára tekinthet vissza. A történelmi viszontagságok, a török hódoltság és a kuruc háborúk idején legendás szolidaritással segítették egymást. Az évszázadok során azonban sok területen rivalizáltak is egymással, aminek emlékét humoros történetek, anekdoták őrzik.

A nagy versengés a 18. században birtokügyekben folyt. Az élelmes Nagykőrös Kecskemétre ráígérve és megelőzve, megvásárolt előle több pusztát, és Szentlőrinc puszta bérletéből is kicselezte. Ez utóbbi azért fájt nagyon Kecskemétnek, mert az itteni jó földeken termett az acélos búza, aminek a lisztjéből sütötték a híres domború kecskeméti kenyeret. Később iskolaügyekben zajlott a vetélkedés. Kecskeméten 1830-ban elkezdték az Ókollégium építését, és a református kollégium rövidesen főiskolai rangot kapott. Nagykőrösnek mindez nem sikerült, ezért sokáig neheztelt. A hagyomány szerint a nagykőrösi határban elakadt kecskeméti szekeres gazdát készséggel kisegítették, de amint meghallották, hogy kecskeméti, visszakoztak: "kecskemétinek nem adunk kereket". Máskor a kecskeméti gazda bort akart hozatni Nagykőrösről.

"A kőrösi gazda levitte a kocsist a pincéjébe és sorba kínálta a hordókban rejlő különféle jó borokkal. A kóstolgatás után megkérdezte a gazda a kocsist:           
- Na fiam, jók-e a borok?
           
- De még milyen jók! - felelte ez őszintén.
           
- Nahát, ha jó, akkor mondd el a gazdádnak, hogy milyen boraim vannak, de tedd hozzá, hogy kecskeméti embernek nem adok belőle."
           

Kecskeméten 1883-ban színdarabot mutattak be Miért csak fütyül Nagy-kőrösön a gyorsvonat? címmel, utalva arra, hogy a vasútépítés idején a nagykőrösiek nem engedtek síneket építeni a városhoz közel.

Iskolaügyben a 20. században is tartott a nemes versengés. 1926-ban a Nagykőrösi Híradó Nagykőrös súlyos sérelme című terjedelmes írásában fájlalta, hogy miért Kecskeméten tartják a nagy iskolaavató ünnepséget Klebelsberg kultuszminiszter részvételével. (Nagykőrösön csak egy év múlva készültek el az új iskolaépületek.)

A mindennapi élet kölcsönös élcelődéseire jellemző a következő anekdota: "Valami ünnepség alkalmából nagy sokadalom volt egyszer Nagykőrösön. A tolongásban egy Kecskemétről átrándult hölgy ijedten konstatálta, hogy tárcája eltűnt. Rendőrhöz fordult s izgatottan, sírva panaszolta, hogy tárcáját vagy elvesztette, vagy ellopták. Mire a kőrösi rendőr teljes meggyőződéssel jelentette ki: - Hát azt biztosan ellopták, mert most nagyon sok kecskeméti van ideát."            

A két város humoros történetei Szabó Kálmán múzeumigazgató gyűjteményében is helyet kaptak. A hírös város anekdotakincse című kötetét a Kecskeméti Lapok jelentette meg 1935-ben. A Katona József Múzeum évkönyvében Bereznai Zsuzsanna közölt tanulmányt az örökzöld témáról "Kecskemét gyarapszik - Nagykőrös haragszik" címmel.  

Székelyné Kőrösi Ilona    

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.