Krónika

Kecskemét város jelmondata

Kecskemét város jelmondata

Kecskemét város jelmondatának használata 1809-ig nyúlik vissza és az erdélyi Bánffy családhoz kötődik.

Báró Bánffy László kecskeméti, borbási, alpári és szentkirályi birtokait Kecskemét városának szerette volna árendába (bérletbe) adni, ezért 1808-ban családjával együtt városunkba látogatott. A barátságos fogadtatás és szíves vendéglátás hatására a báró 14 éves leánya, Erzsébet, ígéretet tett arra, hogy egy hímzett selyem zászlót adományoz a kecskeméti nemesi bandérium számára.            

Ennek történelmi háttere röviden: Az 1809. évi insurrectio az utolsó magyar nemesi felkelés volt, amelyre egy 1808-ban kiadott törvény és I. Ferenc császár és király 1809. áprilisában kiadott felhívása szólította fegyverbe a nemeseket. Köztük a Pest vármegyében és a Kecskeméten élőket is. Ez volt a francia-osztrák háborúk időszaka, Napóleon győri, pozsonyi és más nevezetes győzelmeinek éve.            

Báró Bánffy Erzsébet ígéretéhez híven elküldte a saját kezeivel hímzett zászlót a mozgósított kecskemétiek lelkesítésére. A háborús viszonyok miatt késve érkezett a zászló, a város vezetői már nem tudták átadni a hadjáratba indulóknak. Az ifjú hölgy levelével együtt a városi archívumban (levéltárban) helyezték el.  A nemesi felkelőknek szánt zászló tehát aktualitását vesztette, és a következő évtizedekben a nemességnek sem volt jelentős szerepe Kecskeméten, ahol a birtokosok, parasztpolgárok, vállalkozók teremtették meg a polgárosodás és a látványos városfejlődés alapjait.            

Bánffy Erzsébet nevét azonban megőrizte a történelmi emlékezet, hiszen nemcsak zászlót adományozott Kecskemétnek. Neki köszönhető a város ma is használatos jelmondata, amelyet a zászló egyik oldalán a város címerének köriratába hímzett: Sem magasság, sem mélység nem rettent. A jelmondat bibliai eredetű, Pál apostol rómaiakhoz írt levelében található (8,39).            

A mélyértelmű mondatot elődeink alkalmasnak találták arra, hogy a későbbiekben a város jelmondataként szerepeljen, hiszen röviden és tömören kifejezte azt, hogy Kecskemét városa bármilyen nehéz körülmények között, bármilyen csapást és történelmi sorsfordulót átvészelt és képes volt a fejlődésre.            

A jelképek (címer. zászló, jelmondat) fontos identitásformáló és összetartó szerepet töltöttek be az elmúlt évszázadok hagyományos értékrendjében. A jelmondat elsősorban zászlókon és zászlószalagokon jelent meg, de kedvelték jeligeként is (pl. a mai Városháza építésére kiírt tervpályázatra Lechner Ödön - Pártos Gyula tervező páros a Sem magasság, sem mélység nem rettent jeligével nyújtotta be a győztes pályázatot). Az 1911-ben épített Újkollégium egyik üvegablakán is olvasható a város jelmondata.            

1945 után a régi zászlókkal együtt a jelmondat is feledésre volt ítélve. 1991-től ismét használatos.  

Székelyné Kőrösi Ilona      

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.