Krónika

Kecskeméti borünnep anno

Kecskeméti borünnep anno

Két sikeres Hírös Hét után 1938-ban már szervezték a következőt, amikor mégis az a döntés született, hogy bizonytalan időre elhalasztják. Többek között arra hivatkoztak, hogy a MÁV az Eucharisztikus Világkongresszus rendkívüli igénybevétele miatt sem félárú utazási kedvezményt, sem filléres gyorsvonatokat nem tud biztosítani.

Az 1938-as esztendő gazdag helyi programja és a történelmi-politikai események másfelé terelték a figyelmet: a Felvidék, majd Kárpátalja visszacsatolása, és az ezzel kapcsolatos napi hírek foglalkoztatták az ország és Kecskemét közvéleményét is. A helyi lapok terjedelmes riportokat közöltek, megindult a „Magyar a magyarért" pénz-és ruhagyűjtő akció, és zászlókészítési mozgalom kezdődött a visszatért magyar városok számára.            

A Hírös Hét (újabb nevén Hírös Vásár) tervezett időpontjához képest egy esztendővel később került sor hasonló eseményre, a magyar bor kecskeméti ünnepére. A borkiállítást és a rendezvényeket dr. Kiss Endre főispán nyitotta meg június 17-én este, számos helyi és fővárosi rangos vendég jelenlétében. Részt vett a kongresszuson és megtekintette a bemutatókat Kállay Miklós ny. földművelésügyi miniszter, Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke, országos egyesületek képviselői, a Mezőgazdasági Kamara tisztviselői, Kecskemét önkormányzatának és egyházainak képviselői. A borkiállítást a Nyári Kaszinó, a Vigadó és a víztorony közelében levő szabad térségen rendezték. A kiállításon a bemutatott termékek zöme kecskeméti vagy környékbeli volt, de az ország minden bortermelő vidéke képviseltette magát. A kiállítás nagydíját a város szikrai szőlőgazdasága nyerte. „...itt, az ország szívében, az oly sokáig kietlen homokpusztaságon, Európa legjobb borai teremnek, amelyeket kezd már az egész világ megismerni" - állapította meg a Kecskeméti Lapok munkatársa a „borvárosban" tett séta során. A helybeliek közül a szikrai mellett népszerűek voltak a Szőlőszövetkezet, a Konzervgyár, és a kisnyíri-szarkási vidék pavilonjai.  Mint 1934-ben és 1936-ban, most is fölállították a bugaci cserényt, amely nagy látogatottságnak örvendett, hiszen ezúttal is itt főzték a pörköltet. A korábbi Hírös Hetek szellemének megfelelően a Nyári Kaszinóban   népművészeti kiállításokat rendeztek, a MANSZ és a Turul női bajtársi egyesület szervezésében. Ezen kárpátaljai és erdélyi kézimunkák, magyaros háziipari termékek szerepeltek a helybeliek munkái mellett.  Itt mutatták be a Turul egyesület egyenruha tervezetét, amely megnyerte a közönség tetszését (sötétkék és piros székely női ruha fehér ingvállal és köténnyel.) A borünnep alkalmából a Borászati Lapok különszámot adott ki, amelyet   a kecskeméti Részvény-nyomdában nyomtak. A rendezvényről szóló tudósítások megjelentek a Felvidéki Magyar Hírlapban is, amelyben nagy terjedelmet szántak többek között a zempléni származású szőlőnemesítő, Mathiász János munkásságának bemutatására.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.