Krónika

Kecskeméti fotóriporter a Felvidék visszatéréséről

Kecskeméti fotóriporter a Felvidék visszatéréséről
Beregszász, a Felvidék visszaszerzésekor

Nyolcvan évvel ezelőtt, az 1938. novemberi első bécsi döntést követően, Felvidék visszatérését ünnepelte az ország. A trianoni békediktátum által elszakított magyar városokba bevonult a magyar katonaság, köztük sokan a Duna-Tisza közéről és Kecskemétről.            

Beregszász, Kárpátalja mai határainkhoz legközelebb eső nagyobb városa ma Kecskemét testvérvárosa, de korábban is hasonló kapcsolatot ápoltak. A Beregi Múzeum történeti kiállítása a magyar csapatok beregszászi bevonulásáról számos fotónagyítást mutat be. Ugyanitt látható az a zászló, amelyet a felejthetetlen történelmi pillanat idején Kecskemét adományozott Beregszásznak. Hímzett felirata: "A felszabadult Beregszász városának hőseink emlékére ‒ a kecskeméti MOVE női tábora" A ritka műtárgyat a beregszásziak a háborút követően sokáig rejtegették, utolsó őrzője a halálos ágyán mondta el a titkot, a zászló rejtekhelyét.            

A nagy történelmi esemény közvetlen szemtanúja volt a kecskeméti Rozsnyay Simon, fotóriporter és haditudósító, aki a katonasággal együtt járta végig a visszatért területeket és részt vett a bevonulás alkalmából szervezett ünnepélyeken. Részletes beszámolóit a korabeli helyi lapok és évkönyvek is közölték. Ott volt a komáromi és az esztergomi bevonulásnál, a felszabadult párkányi hídon és Ipolyság visszavételénél. A csallóközi bevonulásnál végigkísérte a magyar katonai küldöttséget, akik rohamcsónakon keltek át a Dunán Medve községnél. Ezután Kassa, Rozsnyó és Érsekújvár következett. (A híres érsekújvári cigányok a város főterén a "Szép vagy gyönyörű vagy Magyarországot" játszották.) Ismét magyar lobogó lengett Krasznahorka várán. Újra Magyarországhoz tartozott Európa legnagyobb cseppkőbarlangja, Aggtelek. A legnagyobb ünnepség II. Rákóczi Ferenc nyughelyén, Kassán zajlott Horthy Miklós kormányzó részvételével.            

Rozsnyay Simon a kecskeméti olvasókkal megismertette a visszafoglalt településeket és azok értékeit, irodalmi és történelmi nevezetességeit. A fentiek mellett Losonc, Léva, Rimaszombat, Beregszász, Munkács, Ungvár leírása szerepelt az ismertetésben, valamint a visszafoglalt nevezetes várak, mint Somoskő és Fülek. A gazdasági vonatkozásokról szólva említette  a kiváló búza- és cukorrépatermő földeket, a bányászatot és a terület ipari üzemeit. Visszakapta az ország az ógyallai csillagvizsgálót, ezerszáz kilométer hosszú vasútvonalat és jelentős országutakat.            

"Az emberek sírtak az örömtől és meghatódottságtól.  Sírtak ott fenn Északon és sírtak itthon a Duna-Tisza közén. Sírtak, mert együtt éreztek."            

Akik akkor örömkönnyeket hullattak a visszatért területek ünneplésekor, még nem sejtették, hogy néhány év múlva az egész ország nagy árat fizet az átmeneti sikerekért.            

Testvérvárosunk múzeuma hűen tudósít az eseményekről. Rozsnyay Simon, a kecskeméti fotós 1938 decemberében  részletes beszámolót tett közzé. Teljes hagyatéka még lappang valahol.   

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.