Krónika

Kilencven éve hivatalos ünnep - Anyák napja

Kilencven éve hivatalos ünnep - Anyák napja
Sándor István családja

Az anyák tisztelete és ünneplése világszerte hosszú időre visszanyúlik.  Az Anyák Napja, mint önálló ünnep, hivatalos formában amerikai eredetű. Az Egyesült Államokban 1872-ben ünnepelték először, hivatalos ünneppé 1914-ben nyilvánították. A rendszeres ünneplés időpontjaként május második vasárnapját tűzték ki. Magyarországon is amerikai mintára kezdeményezték az édesanyák megkülönböztetett tiszteletéről szóló, intézményesített alkalom bevezetését. 1925-ben ünnepelték először a MÁV Gépgyár munkásgyerekei körében, majd a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt támogatta és népszerűsítette.

1928-ban került be a hivatalos iskolai ünnepélyek közé, azóta rendszeresen megtartják az intézményekben és megemlékeznek a családokban is. Az egyházak az istentiszteletek, szentmisék keretében emlékeztetnek az édesanyák áldozatos munkájára.            

Az Anyák Napjáról szóló miniszteri rendelet gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez kötődik. Kultúrpolitikájában a kultúra, a tudomány, az egészségügy és az oktatás mellett megkülönböztetett szerepet kapott a gyermekvédelem és az ifjúság ügye. A Trianon utáni lefegyverzett országban ezek kiemelt fejlesztésében látta a jövőt. Az 1920-as évek iskolafejlesztései és a tanyai iskolaépítkezések is ezt a célt szolgálták. Ehhez a szellemiséghez illeszkedik a pedagógusok ünneplése, és a kötelező iskolai programmá emelt "Madarak és fák napja" is. Beszédeiben gyakran szólt a magyar gyermekről, a pedagógusról, és az édesanyákról. Nemcsak szorgalmas és okos, hanem életerős és játékos magyar gyermekeket kívánt látni, a tanítótól pedig elvárta, hogy  "ne csak tanítsa, hanem szeresse is a magyar gyermeket."            

Az anyák felelőssége és terhei a korábbihoz képest jóval nagyobbak lettek  az első világháborút követő években, amikor a nők is munkába álltak. Nem szentelhették magukat teljesen a gyermeknevelésnek, ugyanakkor  elvárás volt, hogy legyen minél több gyermekük.            

Kecskemét a két világháború közötti években  "a gyümölcs és  a gyermek városa" szlogennel is igyekezett népszerűségét erősíteni. A gyümölcs, mint fontos exportcikk, már évtizedekkel korábban is hozzátartozott a város nevezetességeihez.  Hogy a "gyermek városa" elnevezés is joggal megilleti, arról dr. Merétey Sándor gyermekorvos és a helyi gyermekkultusz fáradhatatlan vezetője írt tanulmányt 1935-ben. "Kecskemét nem kevésbé lehet büszke erre a jelzőjére sem, mert ma, mikor  hazánk egyes részeit az egyke veszedelme népteleníti, büszke és boldog lehet, hogy nemzeti ajándékként évről-évre újabb gyermeksereget indíthat a jövendő útjára."            

Az 1930-as években a természetes szaporodás Kecskeméten 11,1 %. volt, a 15 év alatti gyermekek létszáma csaknem 30 %. Az anyákat és a gyermekvédelmet városi és állami intézkedésekkel segítették. Az édesanyákat a hagyománytisztelet és az aktuális nemzetpolitika szellemiségében ünnepelték. Az iskolai megemlékezések mellett a színházban is rendeztek Anyák Napja ünnepséget, például nyolcvan éve, 1938. május 15-én.

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.