Kilencven éve hivatalos ünnep - Anyák napja
Az anyák tisztelete és ünneplése világszerte hosszú időre visszanyúlik. Az Anyák Napja, mint önálló ünnep, hivatalos formában amerikai eredetű. Az Egyesült Államokban 1872-ben ünnepelték először, hivatalos ünneppé 1914-ben nyilvánították. A rendszeres ünneplés időpontjaként május második vasárnapját tűzték ki. Magyarországon is amerikai mintára kezdeményezték az édesanyák megkülönböztetett tiszteletéről szóló, intézményesített alkalom bevezetését. 1925-ben ünnepelték először a MÁV Gépgyár munkásgyerekei körében, majd a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt támogatta és népszerűsítette.
1928-ban került be a hivatalos iskolai ünnepélyek közé, azóta rendszeresen megtartják az intézményekben és megemlékeznek a családokban is. Az egyházak az istentiszteletek, szentmisék keretében emlékeztetnek az édesanyák áldozatos munkájára.
Az Anyák Napjáról szóló miniszteri rendelet gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez kötődik. Kultúrpolitikájában a kultúra, a tudomány, az egészségügy és az oktatás mellett megkülönböztetett szerepet kapott a gyermekvédelem és az ifjúság ügye. A Trianon utáni lefegyverzett országban ezek kiemelt fejlesztésében látta a jövőt. Az 1920-as évek iskolafejlesztései és a tanyai iskolaépítkezések is ezt a célt szolgálták. Ehhez a szellemiséghez illeszkedik a pedagógusok ünneplése, és a kötelező iskolai programmá emelt "Madarak és fák napja" is. Beszédeiben gyakran szólt a magyar gyermekről, a pedagógusról, és az édesanyákról. Nemcsak szorgalmas és okos, hanem életerős és játékos magyar gyermekeket kívánt látni, a tanítótól pedig elvárta, hogy "ne csak tanítsa, hanem szeresse is a magyar gyermeket."
Az anyák felelőssége és terhei a korábbihoz képest jóval nagyobbak lettek az első világháborút követő években, amikor a nők is munkába álltak. Nem szentelhették magukat teljesen a gyermeknevelésnek, ugyanakkor elvárás volt, hogy legyen minél több gyermekük.
Kecskemét a két világháború közötti években "a gyümölcs és a gyermek városa" szlogennel is igyekezett népszerűségét erősíteni. A gyümölcs, mint fontos exportcikk, már évtizedekkel korábban is hozzátartozott a város nevezetességeihez. Hogy a "gyermek városa" elnevezés is joggal megilleti, arról dr. Merétey Sándor gyermekorvos és a helyi gyermekkultusz fáradhatatlan vezetője írt tanulmányt 1935-ben. "Kecskemét nem kevésbé lehet büszke erre a jelzőjére sem, mert ma, mikor hazánk egyes részeit az egyke veszedelme népteleníti, büszke és boldog lehet, hogy nemzeti ajándékként évről-évre újabb gyermeksereget indíthat a jövendő útjára."
Az 1930-as években a természetes szaporodás Kecskeméten 11,1 %. volt, a 15 év alatti gyermekek létszáma csaknem 30 %. Az anyákat és a gyermekvédelmet városi és állami intézkedésekkel segítették. Az édesanyákat a hagyománytisztelet és az aktuális nemzetpolitika szellemiségében ünnepelték. Az iskolai megemlékezések mellett a színházban is rendeztek Anyák Napja ünnepséget, például nyolcvan éve, 1938. május 15-én.
