Krónika

Kossuth Lajos hazatérése

Kossuth Lajos hazatérése

A forradalom és szabadságharc évfordulóin Kecskeméten is gyakran elhangzik Kossuth Lajos neve. Szobra előtt zajlik a városi megemlékezés, toborzó beszédének helyszínére emléktábla figyelmeztet a Boldogasszony téren, a  Béke Iskola épületén. A Kecskemét Város Polgára Leszek elnevezésű városi vetélkedő megnyitó ünnepsége évek óta a szeptember végi toborzó beszéd évfordulójához kapcsolódik. A döntőre minden évben márciusban kerül sor (2018-ban március 21-én), és ez is alkalmat ad a Kossuth Lajosról való megemlékezésre.

1894 március utolsó hetében megrázó hír járta be az országot, az újságok, köztük a kecskemétiek is, gyászkeretes címoldallal jelentek meg. Március 20-án este 11 óra előtt néhány perccel Torinóban meghalt  Kossuth Lajos, az egykori kormányzó, és a polgári Magyarország megteremtéséért fáradozó  politikus; a sokak által  hosszú ideig  szabadítóként visszavárt „Kossuth Apánk." Élete utolsó évtizedeit emigrációban töltötte, 1890-ben magyar állampolgárságát is elvesztette. Bebalzsamozott holttestét március 30-án különvonat szállította Magyarországra, felesége és  Vilma leánya földi maradványaival együtt. A csáktornyai határállomástól Budapestig  a vasútvonal mentén ezrek várták imával, gyászbeszédekkel és a Kossuth-nóta eléneklésével. A  gyászolók a  Nyugati  pályaudvaron rövid időre felállított ravatalnál is leróhatták kegyeletüket. Innen a Nemzeti Múzeumba vitték a koporsókat. A ravatalnál  a temetés napján, április  1-én hosszú sorokban álltak a fővárosi és vidéki küldöttségek,  Kossuth tisztelői.

Ferenc József  osztrák császár és magyar király  nem engedélyezte, hogy  Kossuth Lajost a képviselőház költségén  helyezzék végső nyughelyére, így a  temetést a főváros rendezte meg. A Nemzeti Múzeum lépcsőitől a Kerepesi úti temetőig vonuló több tízezres tömeg azonban egyértelműen azt jelezte:  az ország lakossága saját halottjának tekintette. A nemzet nevében Jókai Mór búcsúztatta, aki így kezdte beszédét: „Révpartot ért a gálya, világkörutat tett a kormányzóval".

Kossuth temetésén Kecskemét város küldöttsége is képviseltette magát. Március utolsó hetében az Ókollégium épületében  az 1848/49-es forradalom és szabadságharc  ereklyekiállítását  rendezték meg. A rendkívüli városi közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Kossuth érdemeit, és megbízást adott arcképének megfestésére a helyi történelmi arcképcsarnok számára. (A Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye őrzi a Cifrapalota épületében). A város minden templomában gyászistentiszteletet tartottak, a temetés napjára  iskolai szünetet rendeltek el. Bezártak a kereskedők is, és nyolc napra Kossuth gyászkeretes arcképeit helyezték a kirakatokba. A Jogakadémia ifjúsága - fekete karkötők és gyászjelvények viselésével,  rendezvények szervezésével ‒ csatlakozott  a magyar diákszövetség által meghirdetett hathetes általános gyászhoz. A kecskeméti Kossuth-szobor felállításának gondolata már a temetést követő napokban megfogalmazódott és teret kapott a helyi sajtóban is. 

Székelyné Kőrösi Ilona      

„Az óramutató nem szabályozza az idő folyását, de jelzi; az én nevem  óramutató, jelzi az időt, mely jönni fog, melynek jönni kell, ha a magyar nemzet számára még tartottak föl jövőt  a végzetek és annak a jövőnek neve:  szabad haza  Magyarország  szabad polgárainak, annak a jövőnek neve: állami függetlenség".(Kossuth Lajos)  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.