Krónika

Mercurius a Rákóczi úton

Mercurius a Rákóczi úton
Mercurius a Rákóczi úton

Kecskeméten a századforduló legnagyobb városrendezési munkái közé tartozott a Rákóczi út megnyitása. A 42 méter széles úttest kialakításához le kellett bontani a korábban itt található Kis-Temető és Nagy-Temető utca régi házait. Akkoriban még úgy tervezték, hogy a vasútállomás az új út külső végénél kap modern épületet, így a vonattal érkezők rögtön az impozáns sétányra térve, ezen át juthatnak be a városközpontba. A főtér szintén látványos változásokon esett át ezekben az években. Móricz Zsigmond az ország legszebb sugárútjának nevezte a kecskeméti piacoknak is helyet adó utat, amelyet hamarosan II. Rákóczi Ferenc fejedelemről neveztek el.  Elsőként átadott épülete a Cifrapalota volt.  A másik oldalon ‒ a Szabadság tér felé néző főhomlokzattal ‒ már állt a Zsinagóga.

Ezen az oldalon, az egyik legrangosabbnak számító telken kapott helyet nem sokkal a Cifrapalota felépítése után a Rákóczi út következő palotája, a Leszámítoló-és Pénzváltóbank épülete. Maga a részvénytársaság már 1895-ben megkezdte tevékenységét. Kecskemét egyik legnagyobb pénzintézete 1904-től folyamatosan ebben az épületben működött. Az 1944/45 telén bekövetkezett kényszerszünet kivételével folyamatosan fogadta ügyfeleit 1948-ig, az államosításig.  A bank több városi vállalkozás pénzügyi támogatója volt.            

Az épületet Dicenty László szekszárdi műépítész tervezte eklektikus stílusban. A földszinten a bank helyiségei és üzletek, az emeleten pedig bérlakások kaptak helyet.            

Egyik épületdísze az antik mitológia világát, s a nyomában kialakult hagyományokat idézi. Hermész olümposzi isten, a görög mitológiában az istenek hírnöke, parancsaik végrehajtója, a holtak lelkének kísérője az Alvilágba. A kereskedők, hírvivők, utazók, sőt a tolvajok védőszentjeként is szamon tartották. Szokás volt elhelyezni fejszobrait az utak mentén, az arra járók védelme érdekében. (Innen ered a középkori fejereklyetartók herma elnevezése). Ábrázolása antik vázákon, festményeken és barokk képzőművészeti alkotásokon egyaránt előfordult. Közismert attribútumai a kezében tartott hírnökpálca mellett a szárnyas saru és a szárnyas sisak, mindkettő a gyorsaság szimbóluma. A rómaiaknál Hermész megfelelője Mercurius, a kereskedők és gabonaszállítók védőistene volt, akinek alakja a későbbi évszázadokban a hírközlés jelképévé vált.  II. Rákóczi Ferenc korában a Magyarországról szóló, de főként a külföldnek szánt latin nyelvű újság címe: Mercurius Veridicus (Igaz Hírmondó).            

A sokoldalú védőszent, Hermész vagy Mercurius szobra Kecskeméten az egykori Leszámítoló-és Pénzváltó Bank épületén (mai közismertebb nevén a volt SZIGMA épületén) látható, a Rákóczi út - Wesselényi utcai sarok fölött kiemelkedő kupolán. A figyelmes szemlélő azt is felfedezheti, hogy a szoboralak bal kezében szintén egy jellegzetes tárgyat tart, a takarékosság jelképét. (Hogy mi ez a tárgy, itt nem áruljuk el, hogy ne vegyük el a felfedezés örömét.)  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.