Krónika

Mi történt 1848. március idusán Kecskeméten?

Mi történt 1848. március idusán Kecskeméten?

A nevezetes esztendő, 1848. március havának első felében a kecskemétiek élték megszokott életüket, várták a tavaszi munkák kezdetét, ráhangolódtak a Húsvét előtti nagytakarításra. A kofák és kereskedők a pesti József napi vásárra készülődtek. A vasútvonal Kecskemét és Pest között még csak Ceglédig volt kiépítve, így vonattal még nem kelhettek útra, csak kocsikkal és szekerekkel.

József nap előtt sokan úgy döntöttek, hogy mégsem utaznak, noha a vásár az adásvétel mellett a találkozások örömét is jelentette. De az az értesülés, ami 1848. március 15-ét követően Kecskemétre is megérkezett, itthon, az addig unalmasnak gondolt alföldi mezővárosban is izgalmas eseményeket ígért.

A kortársak visszaemlékezései szerint a nagy nap híre városunkban is kedvező visszhangra talált. Március 16-án már ünnepelt Kecskemét. A lelkes helybeli polgárok a református diákokkal, Tatay András főiskolai tanár vezetésével felvonulást szerveztek. A kollégium épületére, a templomok tornyaira, majd más középületekre is nemzetiszínű lobogókat tűztek ki. Néhány napon belül itt is "divattá vált" a háromszínű kokárda; legszebb példányait gyöngyökkel hímezték a kecskeméti lányok, asszonyok. Az ünnepélyes külsőségekhez hozzátartozott a város esti díszkivilágítása is, ami nem hasonlítható a későbbi idők villanyvilágításához, de a házak utcai ablakaiban elhelyezett 2-2-szál gyertya is felemelő érzést nyújtott a kortársak számára.

A pesti forradalom eseményeit a vidéki városok is követték. Kecskeméten az első hivatalos rendezvényre március 17-én került sor, amikor összeült a városi közgyűlés. A városatyák egyöntetű helyesléssel elfogadták a 12 pontot és elhatározták, hogy küldöttséget indítanak Pozsonyba azzal a megbízatással, hogy ezeknek a követeléseknek a törvénybe foglalását javasolják és képviseljék. Korábban nem volt szokásban, de most nyilvánossá tették a közgyűléseket, és igyekeztek felvilágosítani az érdeklődőket a pesti események lényegéről. Ezt a célt szolgálta Gömöry Frigyes ügyvéd versbe szedett magyarázatának kinyomtatása is. Ez a szórólap a néhány éve működő Szilády nyomdában készült a március 18-án megjelent "Kecskeméti tisztes polgárok és Lakosok" megszólítással napvilágot látott hirdetményhez hasonlóan.

Kecskemét történetírója, Hornyik János a pesti forradalom idején Szentkirályon tartózkodott. Az eseményekről március 17-én, a városba visszaérkezve értesült. Tanúja volt, hogy a városháza előtt Horváth Pál olvassa "Petőfi dalát" (ez volt a Nemzeti dal korabeli általános elnevezése), és a falra szegezve olvasható a 12 pont. Megemlékezett a diákok zászlók alatti felvonulásáról is.

A márciusi események folytatásaként 17-én már megkezdték a nemzetőrség szervezését. Az aláírási íveket rövid idő alatt több mint 900 önként jelentkező írta alá. A tisztek választására már 18-án, az első kecskeméti nemzetőrök ünnepélyes eskütételére március 26-án került sor.

Székelyné Kőrösi Ilona

 

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.