Krónika

Múltidéző kézírások - kiállítás

Különleges időutazásra hívjuk meg Önöket.

A város kiválóságainak szokatlan emléket állító kiállítás nyílt a Városháza Díszterme előtti térben. W. Barna Erika kézíráskutató, grafoterapeuta munkája által Kecskemét város és egyben a magyarság kiemelkedő alakjainak személyisége, valódi jelleme tárul elénk kézírásuk elemzése által. Cselekedeteikről, tevékenységükről sokat hallhatunk, olvashatunk, azonban arról, hogy milyen emberek voltak, beteljesítették-e a rájuk szabott sorsot, nagyon keveset, ezért igazán különleges ez a lehetőség.

A kiállítás az 1368-ban kelt, Nagy Lajos király által kiadott oklevéllel kezdődik, amely - ugyan másolatban maradt ránk - városunk történetének egyik legfontosabb forrása, hiszen először említik benne Kecskemétet oppidumként, azaz mezővárosként. A tárlat a magyarság legismertebb irodalmárainak, a városunkban született Katona József, valamint az iskolai éveiket Kecskeméten töltő Petőfi Sándor és Jókai Mór kézírásainak elemzésével folytatódik. A magyar színháztörténelem lapjain Kecskemét fontos helyet foglal el, hiszen itt született Kelemen László, az első magyar színitársulat megalapítója, valamint Latabár Kálmán komikus is - vajon művészi hajlamukat mennyire tükrözi kézírásuk? A legnagyobb városatyák következnek; Hajagos Illés, Kecskemét első polgármestere, majd a nagy városépítők Lestár Péter és Kada Elek, akiknek a gyönyörű belvárosunkat köszönhetjük - mindhárom kiváló jellem. Ferenczy Idáról, Sissi királynő legfőbb bizalmasáról kiderül, milyen pályán lett volna még nagy sikere? Tudósaink, Hornyik János, aki Kecskemét történetét az utókor számára megírta, valamint a szőlő és gyümölcsnemesítő Hankovszky Zsigmond művészi ambícióiról is többet megtudhatunk.

A világhírű zenepedagógus és zeneszerző Kodály Zoltán írásából kibontakozó jellemrajzzal zárul a kiállítás, amelyet szeretettel ajánlunk minden érdeklődő figyelmébe.  

W. Barna Erika nemzetközileg elismert grafológus, akinek 12 könyve jelent meg eddig, több egyetemen tanított és nemzetközi grafológiai konferenciákat szervezett, a CEREG Grafológiai Akadémia és a Nemzetközi Grafológiai Szemle folyóirat megalapítója. A kiállítás december végéig ingyenesen megtekinthető a Városházán, hétköznapokon 8.00-16.00 óráig.

Ízelítő a jellemrajzokból:          

KATONA JÓZSEF: Igazságszeretet, lelkiismeretesség jellemezte a magyar drámairodalom kiemelkedő alakjának munkáját. A Bánk bán első színházi bemutatójának a plakátja is megtekinthető a kiállításon. Fájdalmas látni évszázadok távlatából, hogy akkor közöny fogadta a nagy géniusz leghíresebb művét. Körbekerített aláírása alapján végtelenül magányos volt. A vonalkáosz belső vívódásairól tanúskodik.        

multidezo01

   

PETŐFI SÁNDOR kamaszkori kézírása látható a Búcsú c. vers betűvetésében, ami tükrözi vagányságát, játékos, humorra fogékony kreatív lényét. Ebből az írásból jobban megérthető, hogy miért is vonzódott a színészethez.    Petőfi Sándor: Búcsú c verskéziratának részlete A Szeptember végén c. vers első versszakának írásképe hibátlan, de amint a költő a jövőre gondol -„Elhull a virág, eliramlik az élet"  - meg-megbicsaklik a tolla, javítások, pacák, ráírások jelzik a boldogságba belopódzó balsejtelmet. Egy-egy vers születésének folyamata az embrionális kezdetektől látható a tablóján kiállított verses kéziratokon.           

multidezo02

JÓKAI MÓR jogot tanult Kecskeméten, s diákéveiben a zsebpénzét olajfestmények készítésével egészítette ki. Festőnek készült, amit látványosan mutat a kiállított dokumentumok közt látható Önarckép c. festményének másolata is.  A kis Móric 8 éves korában édesapját verssel köszöntötte, s az akkori kézírása jóval meghaladta életkorát. Szemléletét, értékrendjét ebben a városban érlelte meg, ahogy ő mondta: „Itt lett belőlem magyar író." Jókai és Petőfi Kecskeméten újra találkoztak Pápa után. 

multidezo03

Jókai 8 éves korában írt köszöntőjének kezdő sorai

KELEMEN LÁSZLÓ a magyar nyelvű színjáték megteremtését indította el. Az erény, akaraterő, kezdeményezőkészség, céltudatosság jól olvasható tiszta, gyönyörű írásképén. Rendezett, repertoárt állított össze, színészként játszott és gazdasági ügyeket is intézett. Minden vagyonát feláldozta erre a nyelvmentő célra. Az előrehaladt német nyelvhasználatot áttörve a magyar nyelvet is társalgási szintre emelte. Aláírásában feltűnő a sok akadály jelzése, amivel folyamatosan szembe kellett néznie. 

multidezo04

LATABÁR KÁLMÁN aláírása grafikai paródia, amely árulkodik az őskomédiásról. Egy egész országot megnevettetett bármely politikai körülmények között. A hétköznapi ember viszont szigorú, makacs, önfegyelemmel bíró volt. Nem ápolt bizalmas kapcsolatokat politikai emberekkel, mert azt akarta, hogy a tehetségéért becsüljük meg. „A bánatra gyógyír a nevetés" - tanította.

HAJAGOS ILLÉS a város első polgármestere volt, de még kétszer ismételten polgármesterré választották (1848, 1851, 1862). Kereken gurul a vezetékneve, szárnyai nőttek a keresztnevének. Gondoskodó, óvó, féltő, másokért felelősséget vállaló, egyenes kiállású, tiszta szándékú, igazságszerető vezető, aki önfeláldozásra is képes volt. Többször is megmentette Kecskemétet a szabadságharc alatt. 1862-től városi főbíró, 1872-től főkapitány volt. Honvéd emlékkönyvet írt 1892-ben a szabadságharc kecskeméti vonatkozásairól. 

multidezo05

LESTÁR PÉTER 1880-tól haláláig volt a város polgármestere. Kecskemét életében ő volt az „aranykor" elindítója. Igazi hazafi és nagy álmok megvalósítója a közösség, az emberiség javára. Zsenialitása hazaszeretettel, bátorsággal és Istenhittel párosult. Kézírásában látványosak a hatalmas antennák, amelyek különleges információfeldolgozásáról, holisztikus gondolkodásáról árulkodnak.  Lestár Péter kézírásának részlete

multidezo06

KADA ELEK életében a város fejlődésének igénye elsődleges volt. Méltó utódja lett Lestár Péternek. Türelmetlen lendülettel élte az életét, hajlamos volt túlpörgetni magát. „Nem a címet köszönöm meg, amit adtak, hanem azt, hogy alkalmat adtak arra, hogy szülővárosomba visszatérhettem s férfikorom delén minden adottságomat szülővárosom szolgálatába állíthattam."

FERENCZY IDA, Erzsébet királyné társalkodónője, „királynő volt a királyné mellett". Játékosan, jó humorral, magas igényszinten, önfegyelemmel és átgondoltan tevékenykedett, ezért is lopta be Erzsébet királyné szívébe a magyarok szeretetét. Közvetlen szerepe volt a kiegyezés létrejöttében.  Sissy és Ferenczy Ida kézírásában sok hasonlóság, lelki rokonság látható. Ezért is lehetett rögtön az első találkozásuk egész életre szóló. Meg is fogalmazták.   Erzsébet királynő így: „Ön nagyon tetszik nekem, sokat leszünk együtt és érzem, hogy szeretni fogjuk egymást." Ferencz Ida magára maradtan: „Erzsébet királyné halálával mindent elvesztettem."

HANKOVSZKY ZSIGMOND Hunyadiváros kiváló egyénisége, univerzális ember volt tudósként és művészként egyszerre élt. Vallotta, hogy „Munka nélkül nincs eredmény. Tudás nélkül nincs haladás." A homoksivatag megszelídítésére fordította az életét. Sohasem kapkodott, mindent módszeresen végzett. Rajztehetségével életre keltek gyümölcsei, pl. „rózsabarackjai". Szőlő- és gyümölcsnemesítéseivel hazai és külföldi kiállításokon nyert aranyérmeket.

HORNYIK JÁNOS a kecskeméti múlt megmentője. Tudósnak született, gyönyörű a kézírása. A rend a tárgyi világára, szívére, elméjére egyaránt jellemző volt. A hagyományápolás és megújulás a múltból átörökített értékekkel volt fontos számára. A szülővárosának és az egész hazának elismert történettudósa lett.

KODÁLY ZOLTÁN az állomás épületében született. Kecskemétről indult el, hogy kozmikus léptékű, a magyar szellemet megelevenítő remekművei után visszatérjen szülővárosába és ott egy zenei otthont teremtsen.  „Engem szívében hordott Kecskemét" - vallotta egy önéletírásában. „Mi más az ember hivatása, mint a világegyetem harmóniáját tükrözni és hirdetni az embereknek, hogy megtanuljanak beilleszkedni." Fáradhatatlanul dolgozott. 235 településről 5100 népdalt gyűjtött. Vallotta: a népzenében lehet felismerni a nép lelkületét. A magyar zenekultúra megkérdőjelezhetetlen képviselője. Egyenes jellem volt, mindig azt mondta, amit gondolt így tudta megmenteni a Himnuszt is Rákosi ellenében. Kimagasló volt az empátiája, könnyen ráhangolódott a másik emberre. Emma felesége iránti mély gyászának dokumentuma is látható a kiállításon.  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.