Krónika

Országos Dalosünnep Kecskeméten

Országos Dalosünnep Kecskeméten

Ezek közül kiemelkedik az 1909. augusztus 15-18. között  megrendezett Országos Dalosünnep. A kárpát-medencei városok több évtizedes hagyományokra visszatekintő találkozójának az volt a hivatása, hogy nemes versengés keretében népszerűsítse a dal-és zenekultúrát, erősítse a városok kulturális kapcsolatait. Elsősorban ott került megrendezésre, ahol hosszabb ideje működtek polgári dalkörök, dalárdák, kórusok, zeneegyletek, - mint a helyi kulturális életet és a polgári értékrendet formáló fontos közösségek. Kecskemét is részt vett ezeken, hiszen két jelentős dalárda, több kisebb együttes és zeneiskola is működött a városban. A rangos dalfesztivál rendezésének jogát 1909-re nyerte el a város. A Dalosünnep óriási városi és civil szervező munkával valósult meg. Túlzás nélkül mondható, hogy a korabeli Magyarország egyik legjelentősebb kulturális rendezvényére került sor Kecskeméten.            

Az első világháború előtti évek alkotásokban gazdag időszakot jelentettek Kecskemét számára. Ekkor alakították ki a történelmi belváros mai arculatát, és ekkor épültek azok a paloták, közintézmények, amelyek ma is kulturális örökségünk legértékesebb részét képezik. A 20. század első évtizede bővelkedett olyan rendezvényekben, amelyek a város értékeire és vonzerejére hívták fel a figyelmet.

Helyi főszervezője Sándor István főjegyző volt, fővédnökei többek között Kada Elek polgármester és a Bécsben élő Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője.            

A Dalosünnep az első olyan rendezvények közé tartozott, amely  jól megtervezett arculatot kapott, pl. művészi kőnyomatos plakátot, majd emlékalbumot jelentettek meg. Az egykori Népliget területén felépült alkalmi dalcsarnok méreteire jellemző, hogy az 1500 dalos résztvevőn kívül 6000 vendég befogadására volt alkalmas. A dalünnep utolsó napján, az összkarok előadásán 2000 dalos lépett föl egyszerre.  A vendégek elszállásolása a Beretvásban és a Royal (Dunszt) Szállodában, valamint magánházaknál történt.            

dalos

1909. augusztusában a magyar városok dalárdái a legnagyobb megelégedéssel töltöttek el több napot Kecskeméten és vitték magukkal a város jó hírét. A verseny első díját a kassai dalosok nyerték. A versenyprogramok és műsorok mellett a kor szokásainak és a dalosegyesületek hagyományainak megfelelő ceremóniákra is sor került. A résztvevő egyesületek és körök zászlóinak koszorúzási ünnepségén közreműködtek a város művészetkedvelő ifjú hölgyei, akik viszonzásként szerenádot kaptak a vendégektől. A dalünnep keretében került sor a Kecskeméti Dalárda  zászlóavatási ünnepségére.            

Sándor István értékelése szerint a rendezvény nemcsak a szűkebb szakma számára volt jelentős. "...E dalünnep nagy idegenforgalmat csinált, Kecskemét hírét szerte az országban nagyban öregbítette, de gyakorlati haszna is volt. Az országos dalosverseny négy napján 4000 vendég élt Kecskeméten, és vette igénybe a vendéglőket, amit az élelmiszerek előállításával foglalkozó mindenfajta üzem és termelés megérzett, büszkék lehetünk rá, hogy feladatát mindegyik szépen  látta el."

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.