Krónika

Országos iparműkiállítás Kecskeméten

Országos iparműkiállítás Kecskeméten

Az első országos iparkiállítást és vásárt Kecskeméten rendezték meg 1872-ben. A hazai kézművesek, iparosok és gazdálkodók kiemelkedő összejövetelét a kortársak úgy tartották számon, mint a legnagyobb eseményt Kossuth kecskeméti toborzó beszéde óta. Az Országos Iparműtárlat 1872. augusztus 31 - szeptember 8. között volt látható az Ókollégium épületében és a Főiskola téren. A kezdeményező és a szervező a Kecskeméti Iparegyesület volt, amelynek elnöki tisztségét 1869-től Katona Zsigmond gyógyszerész töltötte be. Főként az ő érdeme, hogy a kiállítás megelőzte az 1873. évi bécsi világkiállítást. A szervezők célja kezdetben csak az új gyáripari termékek és kézműves munkák bemutatása volt, de a sokrétű előzetes érdeklődésnek eleget téve, a kiállítás végül szélesebb tematikával valósult meg. A gépek, gyári készítmények és iparos alkotások mellett helyet kaptak a mezőgazdasági termékek, háziasszonyi készítmények, divatcikkek, női munkák és művészeti tárgyak is. A Kárpát-medence minden részéből érkezett 575 kiállító közül 178 volt kecskeméti. A támogatók között olyan kiemelkedő személyek szerepeltek, mint Türr István és Ferenczy Ida. A kiállítókat díjakkal, jutalmakkal ismerték el, amelyek a következő évtizedekben értékmérőnek számítottak. A látogatók 10 000 belépőjegyet vásároltak, a kísérő kulturális rendezvények és gasztronómiai programok óriási érdeklődés mellett zajlottak. Az országos sajtóban megkülönböztetett figyelmet kapott Kecskemét és szerepelt nemzetközi lapokban is. "A kik elvesztették volt minden reményüket a hazai ipar felől ‒ írta az Igazmondó c. lap 1872. szept. 8-án ‒ azok ma visszanyerhették azt. A tetszhalott feltámadott. És Kecskeméten mindenki meggyőződhetett, hogy van magyar ipar! [...] Az egész kiállításon észrevehető már a czéhrendszer átváltozása, midőn a szabad verseny kezd előlépni. Roppant sok hasznos tanulságot lehetne itt szerezni hazai iparosainknak, óhajtandó lenne, ha ezer meg ezer vidéki iparosnak az ország minden részéből alkalma volna a kiállítást látni és a látottak fölött gondolkozni." A Kecskeméti Lapok kimerítő részletességgel számolt be a kiállítás 33 helyiségében szerzett élményekről.

Kecskemét gazdaságtörténete és a korabeli városmarketing szempontjából fontos mérföldkő volt ez a bemutató, amelyről a napokban megnyílt Évszázadok öröksége című kiállítás is megemlékezik, kiemelve a szervezők, elsősorban Katona Zsigmond érdemeit. A gyógyszerész végzettségű jeles szakíró és közéleti személyiség 1867-ben költözött Kecskemétre. 1869-től 1875-ig a Kecskeméti Iparegyesület elnöke volt. Az országos iparműkiállítás után még számos gazdasági bemutatót szervezett, kecskeméti iparosokkal részt vett a bécsi világkiállításon és az 1885. évi budapesti országos kiállításon. Gyógyszerészeti és mezőgazdasági találmányaival számos díjat nyert. A Kaszinó, a Dalárda, a Honvédegylet és más szervezetek aktív tagja volt. Nevéhez fűződik Katonatelep alapítása. Mathiász János szőlőnemesítő az ő példáját követve telepedett le Kecskeméten. Népes családja és a rokonsághoz tartozó Pócsy és Irányi família tagjai a 19-20. századi Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális életében fontos szerepet töltöttek be.            

A kiállítás egyik értékes darabja az 1872. szept. 20-án kelt eredeti oklevél Katona Zsigmond leányai, Blanka és Emma részére (Pócsy György tulajdona).      

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.