Krónika

Rákóczi Emléknap

Rákóczi Emléknap

A fejedelem születésnapja ‒ II. Rákóczi Ferenc Emléknap

A szabadságharc vezetőjének születésnapja 2015 óta II. Rákóczi Ferenc Emléknap, amelyről  határainkon innen és túl egyaránt megemlékezéseket tartanak a közös történelmi múlt és a nemzeti összetartozás jegyében.              

Az 1703-ban kezdődött Rákóczi-szabadságharc nyolc esztendeje nehéz időszakot jelentett Kecskemét és a mellékhadszíntér szerepét betöltő Duna-Tisza köze számára. Bár a kurucok mozgalma lelkesedésre talált, a kötelezően kirótt katonai terhek egyre jobban kimerítették a város anyagi erejét. 1703 őszén például Rákóczi 600 posztóköpönyeget kért Kecskeméttől, valamint a szolnoki várőrség teljes felruházását, a vár erődítéséhez gyalogos és szekeres munkát; továbbá lovakat, katonai felszereléseket, és az 1703 őszétől itt tartózkodó kuruc hadak élelmezését. A következő esztendőben a Duna-Tisza közén elpusztult falvak megmaradt lakossága is Kecskeméten talált menedéket. Mint korábban a török alóli felszabadító háborúk alatt, Kecskemét most is két tűz között volt, a kuruc és a labanc területek határán.

A várost ért legnagyobb csapás az 1707. április 3-ra virradó éjszakai rác támadás volt, amely után csaknem 400 halott maradt, a várost kirabolták és felgyújtották, a jószágállományt elhajtották, 155 férfit és nőt fogolyként elhurcoltak. A bácskai rácok Kecskemét feldúlásával és a környékbeli portyázásokkal bosszulták meg a kuruc hadvezér, Károlyi Sándor ellenük folytatott tavaszi hadjáratát. A kuruc felkelők hadai 1710-ben az egész Duna-Tisza közéről kivonultak és helyüket a császáriak foglalták el. Kecskemét számára a szabadságharc eseménysorozata 1710 decemberében a kuruc katonák leszerelésével  fejeződött be.

A szabadságharc mindennapos megpróbáltatásainak ellenére a bujdosó fejedelem alakja néhány évtized alatt a függetlenség és szabadság jelképévé nemesedett. Nemzeti szimbólum, az ellenzékiség és a nemzeti érzés kifejezője lett a Rákóczi-nóta, csakúgy, mint a hangszerek közül a tárogató.

II. Rákóczi Ferenc hivatalos kultusza a 19. század utolsó évtizedeiben, a kiegyezés után erősödött meg, párhuzamosan a 48-as kultusz és a nemzeti érzelmek kifejezésének látványos megnyilvánulásaival. E kultusz virágkora a 20. század első évtizedéhez köthető, amikor 1903-ban a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 200. évfordulóját, majd 1906-ban Rákóczi hamvainak hazahozatalát ünnepelte az ország.

1906-ban még úgy tervezték, hogy 1909 nyarán, a Kecskeméten rendezendő Országos Dalosünnep idején már állni fog a Rákóczi úton Rákóczi Ferenc fejedelem lovasszobra, a Lechner Ödön által tervezett víztoronnyal együtt. A földrengés és a háborús évek sajnos meghiúsították ezt a nagyszabású tervet.  Az első világháborút követően újabb nagyszabású Rákóczi-ünnepségekre került sor Kecskeméten is; 1926-ban a fejedelem születésének 250. évfordulóján, majd az 1935-ös Rákóczi-év keretében, amikor halálának 200. évfordulójára emlékeztek.            

Pálfy Gusztáv kecskeméti szobrászművész alkotásának felavatására 2017 márciusában került sor.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.