Krónika

Sorsfordítás címmel országos vándorkiállítás érkezett Kecskemétre

Sorsfordítás címmel országos vándorkiállítás érkezett Kecskemétre

Április végéig látható az a kiállítás, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) szervezésében Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel múlt pénteken Budapesten kezdődő programsorozat része. A Városháza díszudvarán bemutatott, tizenkét tablóból álló országos vándorkiállítás és a programsorozat lebonyolításában az  Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága is közreműködik.

Kecskeméten március 28-án, szerdán 17 órakor nyitott meg az országos programsorozathoz kapcsolódó, tizenkét tablóból álló országos vándorkiállítás a Városháza díszudvarán, Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel. A rendezvényen beszédet mondott Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere, dr. Salacz László országgyűlési képviselő, és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke.

A programsorozat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Szakmai irányítója Földváryné Kiss Réka, aki az első két városban, Nagykanizsán és Kecskeméten március 27-én és 28-án nyitotta meg a tizenkét tablóból álló országos vándorkiállítást. A tárlat tizennégy helyszínen, köztük Budapesten, Szegeden és Székesfehérváron is látogatható lesz az idén.

Kecskeméten április végéig tekinthetik meg a kiállítást a Városháza díszudvarában az érdeklődők.

Forrás: hiros.hu

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.