Krónika

Százhúsz éves lap ‒ Üdvözlet Kecskemétről

Százhúsz éves lap ‒ Üdvözlet Kecskemétről

Az 1890-es évek végén még újdonságnak számított a képes levelezőlap, de a következő években megállíthatatlan népszerűséggel terjedt városunkban is. Százhúsz éve már helyi kiadású lapokat is postára adhattak a kecskemétiek. Ennyi idő elteltével a tömören fogalmazott írások és az akkori időket megörökítő városképek is fontos és hangulatos üzenetek a régi Kecskemétről.

Ezek egyik jellemző darabja a Steiner Mihály kiadásában 1898-ban megjelent színes kőnyomatos lap. Felső szélét Kecskemét tornyokban gazdag látképe foglalja el, ami leginkább az egykori céhleveles ábrázolásokra emlékeztet. A mesterlevelek panorámaképei mutatták hasonló nézetből a várost. Csakhogy ők még nem láthatták sem a zsinagóga kupoláját, sem az 1897-ben megnyitott városi villanytelep magasba nyúló kéményét. A legfontosabb városi épületek külön képecskéken is megjelennek, a kor divatjának megfelelően különböző formájú és díszítésű keretekbe foglalva. Jobb oldalon a Nagytemplom, bal oldalon az új színház és az új városháza ‒ a millenniumi Kecskemét ékességei. A lapokon bemutatták mindazt, amire büszke volt a város, így természetesen Katona Józsefnek is jutott hely. A drámaíró szoborportréjának ovális keretét két angyalka tartja, egyikük kezében a dicsőséget jelképező pálmaág. A képek közötti helyet virágok, csokrocskák töltik ki. Felfedezhetjük Kecskemét címerét is, bár az kissé torz és hiányos, rossz a színezése, és a hármashalom is lemaradt a kecske lábai alól. Az üdvözlő szöveg számára mindössze a lap jobb alsó széle maradt üresen. Ekkoriban még a lapok képes oldalára írtak, mivel a másik oldal teljes egészében a címzés, a bélyeg és a postabélyegző számára szolgált.            

Már 1900 előtt több helyi kiadó és kereskedő látta el az érdeklődőket az aktuális divatnak megfelelő képes levelezőlapokkal. A Steiner Mihály, Gross Simon, Schwartz Soma, Metzger Béla (Gallia-féle könyvkereskedés)  és Fekete Mihály által jegyzett lapokhoz grafikákat, kőnyomatos rajzokat és fényképeket használtak fel. Rövidesen megjelentek az egész lapot kitöltő látképek és épületfotók, a mozaik lapok és az első panorámaképek is.            

A látképek főként a terjengős mezővárost, a 19. századi falusias Kecskemétet idézik. Az egyenként bemutatott új épületek már a századforduló látványos fejlődésű városát jellemzik, amely büszke történelmi emlékeire és azokra az építészeti csodákra, amelyek európai összehasonlítást is kiálltak.            

Amikor a város újabb épülettel vagy szoborral gazdagodott, az rövidesen megjelent a képes levelezőlapokon is, mint például 1906-tól a Kossuth-szobor. A laktanyás képek érthetően az itt állomásozó katonaság körben voltak népszerűek. A Kecskeméten kiadott lapok számos közgyűjteményben és magángyűjteményekben is megtalálhatók. 1996-ban, a millecentenárium évében a Cifrapalotában rendezett Üdvözlet Kecskemétről című kiállítás (a Bedő Papírrégiségbolt támogatásával) e  sokszorosított termékek tükrében mutatta be a város történetét.  

Székelyné Kőrösi Ilona  

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.