Krónika

Szent Miklós és Kecskemét

Szent Miklós és Kecskemét
Szent Miklós Püspök Kecskemét legrégebbi pecsétjén

December hatodika Miklós, a régi kalendáriumokban Szent Miklós, ma a gyerekek számára a Mikulás napja.

Szent Miklós valóban létező személy volt (részt vett 325-ben a niceai zsinaton), életéről azonban főként legendák maradtak fenn. Ezek közül legismertebb az, amely Mikulás napjához kapcsolódik. Volt egy ember, aki szegénysége miatt nem tudta férjhez adni a leányait, Miklós pedig gazdag örökséggel rendelkezett. Éjszaka, titokban, egy-egy zacskó aranypénzt dobott be a szegény család ablakán, így a titokzatos jótevőnek köszönhetően a lányok férjhez mehettek. A középkorban Szent Miklós a kereskedők védőszentje volt, sok helyen a nevét viselő céhekbe tömörültek  az adás-vevéssel foglalkozók. Az Európa különböző területein található Szent Miklós templomok egyúttal a legjelentősebb kereskedelmi útvonalakat is jelzik. Buda és Szeged, Debrecen és Bécs között Kecskemét is az utazók és kereskedők fontos megállóhelye volt.

Szent Miklós kultusza ezért Kecskeméten is a régi hagyományok közé tartozott. A város legkorábbi műemlék épülete a református templom és a városháza közelében álló ferences templom vagy más néven Barátok temploma. A forrásokban az "öreg kű templom" megnevezéssel is találkozunk, ezzel különböztették meg a még régebben épült, Árpád-kori plébániatemplomtól, amelynek alapítása a legenda szerint Szent István nevéhez fűződött. (Az egykori Homoki kápolna ‒ másképpen Kis Boldogasszony kápolna ‒ a 18. század végén elpusztult.) A város főterének első egyházi épületét védőszentjéről  Szent Miklós templomnak is nevezték. Építési ideje a 14. századra tehető. 1564-ig a város katolikus lakossága a reformátusokkal közösen használta az épületet. A 18. század közepétől ferences szerzetesek vették át a katolikus hívek lelki gondozását. A templomot az 1678-as tűzvész  után újjáépítették, majd a 18. század második felében történt jelentősebb átépítése, a barokk stílus jegyében. Az 1930-as évek elejének felújítási és belső festési munkái után a templom a ma is látható freskókkal és  oltárképekkel gazdagodott. Nevezetes főoltárképe Prohászka József  alkotása,   Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom melletti  romkert az 1970-es évek régészeti feltárásai óta látható, az egykori sírkertre és a Szent Mihály kápolnára emlékeztet. Az ásatások előtt  üzletsor állt a templom fala mellett.            

A régi kecskeméti kalendáriumokban a december hónap illusztrációjaként gyakran a templomról vagy bejáratáról készült ábrákat közölték.            

A várostörténet szempontjából jelentős adat, hogy Kecskemét 14. századi pecsétnyomóján Szent Miklós püspök volt látható, pásztorbotján kecskefő, a köriratán pedig a város neve. Az 1930-as években a város díszzászlójának egyik oldalára ez az ábra került, a másik oldalra természetesen a város akkori címere.            

A mai Lordok háza helyén állt 2. sz. katolikus bérház 1910-ben épült Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint. Homlokzatát Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrai díszítették. A magyar szentek mellett Szent Miklós alakját mintázta meg. (Ezek ma az arborétumban, a Mária kápolna közelében láthatók.)  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.