Krónika

Szilády Károly és a márciusi forradalom

Szilády Károly és a márciusi forradalom

Szilády Károly Kecskemét művelődéstörténetének egyik kiemelkedő személyisége, aki 1841-ben új színt hozott a város életébe. Ő volt az első kecskeméti nyomdász és nyomdatulajdonos, aki kerek három évtizedig irányította az alföldi mezővárosban létrehozott vállalkozását. Tevékenysége és hírneve ez idő alatt túlnőtt a város határain, szakmai kapcsolatai a Kárpát-medencén túlra is kiterjedtek. A kecskeméti levéltárban őrzött egykori levélfogalmazványai nemcsak hazafias érzelmeiről tanúskodnak, hanem a forradalom és szabadságharc idején szerzett élményeiből is ízelítőt adnak.

A forradalom előtt még azt tervezte, hogy nyomdáját Pestre telepíti, ehhez azonban nem kapta meg az engedélyt a Trattner-Károlyi nyomda ellenállása miatt. Nyomdásznak tanult József nevű fiának is hasonló tervei voltak, de apja egy idő után (híres tudósok támogatása ellenére is) így vélekedett: „A gazdag Trattner-Károlyi és Heckenast, Landerer mindent elkövetnek, az akadémia vagy bárki más törekvéseinek megbuktatására. A közelgő diétára egyik pesti követ Károlyi István tipográfus - ha ez megsejti szándékodat: képes lesz a' Dunába fojtani" - írta.  1848-ban végleg eldőlt, hogy a cég Kecskeméten marad.

A forradalom és szabadságharc időszaka jelentős történelmi esemény volt a Szilády nyomda számára is.  Itt készültek a lakosság tájékoztatását szolgáló hirdetmények és a nemzetőrök névjegyzékei. Szilády figyelemmel kísérte az eseményeket, hazafias érzelmeit pedig külsőségekkel is igyekezett hangsúlyozni. 1848 márciusában nemzeti színű zászlót és transzparenseket helyezett el a nyomda épületén, ez utóbbiakon címer és "mindent dicső hazánkért" felirat volt látható.

Nyomdász munkatársaival és segédeivel ott volt a kecskeméti felvonulásokon. "Készíttettem egy nagy Lobogót is, illy felirattal: Éljen a' Sajtószabadság, mellyel fekete egyenruhás, kalpagos és kokárdás segédeim társaságában hozzácsatlakoztam a' vasárnapi felesketés után történt polgári díszmenethez". Büszkén írt arról is, hogy csaknem ezer ember állt be a nemzetőrségbe. Ő maga kora és régi betegsége miatt nem jelentkezhetett, de többször hangsúlyozta, hogy ez most polgári kötelesség.

Március végén arról adott hírt Vahot Imre pesti kiadónak, hogy Kecskeméten megkedvelték Kossuth arcképét és újabb hat darabot rendelt eladásra. Kért a minisztérium tagjainak képeiből is, de csak olcsóbb változatokat, "mert a' kecskeméti nép tisztesebbjei elég kegyelettel viseltetnek ugyan a' haza nagy férjfiai iránt, de pénzök nemigen van drágább kiadású arcképek megvételére." Mint az Életképek és a Pesti Divatlap előfizetője, türelmetlenül várta, hogy megküldjék a első nemzetiszín borítékos számokat.            

Külön fejezetet érdemel, hogy élte meg a szabadságharc hónapjait, mint édesapa, akinek mindkét fia hosszú időt töltött távoli csatatereken, híradás nélkül.

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.