Krónika

Tárgyak és motívumok Kecskemét múltjából

Tárgyak és motívumok Kecskemét múltjából

Tárgyak és motívumok Kecskemét múltjából címmel nyílt időszakos kiállíts a  Népi Iparművészeti  Gyűjteményben pénteken délután. A kiállítást Leviczky Cirill önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki beszédében a kiállított tárgyakhoz kapcsolódó személyes emlékeit is felelevenítette. A megnyitón Böde István és Böde-Harkai Csilla adtak elő Kecskemét környéki néptáncokat a Kodály Iskola citera zenekarának zenéjére.

A kiállítás segítségével szeretnék széles körben ismertté tenni a város nemrég elhunyt, hosszú évtizedekig dolgozó pedagógusának, Leviczky Józsefnek az intézménynek ajándékozott több mint 200 db tárgyból álló gyűjteményét.

A tanár úr kérésére, biztatására a kecskeméti és a környékbeli településeken élő diákok gyűjtötték össze a családjukban, környezetükben fellelhető, a hagyományos paraszti háztartásokban, gazdaságokban egykor mindennapos használatra szánt tárgyakat, melyek ma már múltunk fontos dokumentumai. A 60-as, 70-es években még szép számmal fellelhetőek voltak a hagyományos paraszti kultúra eszközei, használati tárgyai. Ezeket már nem használták, de még őrizték és kérésre örömmel adták oda a gyűjtést szervező pedagógusnak.

Az összegyűjtött tárgyak között megtalálható pl. az alföldi kenyérsütés teljes eszközkészlete, különböző konyhai eszközök (vajköpülők, tökgyaluk, sótartók, krumplitörők, lisztes lapátok, mozsarak vasból, alumíniumból, rézből, fából, kerámiából, sodrófák, vasalók, kávédarálók, mérlegek, prések, mosófák, mángorlók), a gazdálkodás kellékei (kaszaüllők, tokmányok, béklyók, kenderfésűk, kulacsok.), a pásztorkodás eszközei (juhászkampók, billogok, kolompok, csengők, pipák, ivócsanakok). Néhány bútor is található a gyűjteményben, melyet képkeretek, kékfestő nyomódúcok is gazdagítanak.

A Kecskemét múltját idéző tárgyak mellett a jellegzetes kecskeméti suba motívumát is be kívánják mutatni a kiállításon, az eredeti viseleti darabok mellett a tovább élés, a megőrzés mai lehetőségeinek feltárásával.

Látogatható: május 19-ig, keddtől szombatig 10-16 óráig.

Forrás: hiros.hu

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.