Krónika

Tóth László polgármester

Tóth László polgármester

Tóth László Kecskemét 20. századi történetének kiemelkedő személyiségei közé tartozik. Nyomdaigazgató, sakkozó, sakkszakíró és polgármester volt. 1895. május 17-én született Kecskeméten, édesapja kőműves volt. Nyolc gyermeke közül csak László tanult tovább, tanulmányait a kecskeméti jogakadémián fejezte be. 1922-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. tisztviselője, 1935-től a nyomda igazgatója. A korabeli magyar irodalmi élet jeles alakjai Tóth Lászlón keresztül kötődtek Kecskeméthez. A Magyar Sakkvilág szerkesztésével és nemzetközi sakkversenyek  rendezésével is kivívta sokak elismerését. 1944 őszén ellenezte Kecskemét kiürítését. Jelentős szerepe volt 1944/45 telén a város életének újraindításában. 

2018-ban nemcsak születésnapjára emlékezünk, hanem arra is, hogy 1948. májusától megvált  polgármesteri tisztségétől, amit 1944. dec. 17-től töltött be. Nem kérte a városvezetői feladatot, sőt kezdetben menekülni próbált tőle, de a szovjet katonai parancsnokság, majd a pártok is ragaszkodtak személyéhez. A kecskemétiek körében osztatlan bizalmat élvezett és helytállt a legnehezebb időkben is. 1948-ban "megromlott egészségi állapotára" való hivatkozással kérte felmentését, de valójában a legfelső pártvezetés kívánta a közéletből való eltávolítását.     

Polgármesteri időszakának egyik utolsó beszédét a kecskeméti iparosok körében tartotta, amikor már sejthette, hogy nem lesz sokáig polgármester. Kifejezte reményét, hogy nemcsak mint polgármestert, hanem mint megbecsült kecskeméti polgárt hívták maguk közé, majd elmesélte a viharba került három madár legendáját, hogy ezen keresztül jellemezze a történelmi pillanatot és saját hitvallását. "Barátaim, e három madár maga az élet. Az első kettő: az örömhajszolók, a vakon rohanók, a haszonlesők. Csak kevesen vannak, akik a harmadik madártól tanulnak; attól, aki a viharban is a szeretetről dalol, aki tudja, hogy előrejutni zökkenőkkel és botlásokkal jár, s aki életét szenteli emberségnek, szabadságnak, igazságosabb társadalom kimunkálásának. A madárének is túl tudja harsogni a vihart és nincsen olyan rövid élet, amelyben ne lehetne szolgálni a köznek, intézménynek, szakmának, közösségnek, vagy éppen barátságnak... Az emberekkel való foglalkozásom megtanított arra, hogy történelmi időkben vannak tűzberohanó és haszonleső madarak, de találunk az emberi szívekben sok-sok szeretetet, jóságot, fényt és rokonszenvet is. Egyőnk életútja sem nyílegyenes az igazság és a szeretet irányában. Vívódom én is sokszor, viaskodom gyarlóságaimmal. Ezeket a mostani gondolatokat azért vetettem fel, csak azért szeretnék szívükhöz férkőzni, hogy életük határköveinél, szomorú vagy vidám állomásainál emlékezzenek arra, aki a három madár legendáját elmondotta." (Beszédének részlete elhangzott  az 1995-ben, születésének 100. évfordulóján tartott emlékkonferencián a városháza dísztermében.) 1956-ban a Nemzeti Bizottság elnöke, 1958-ig a Városi Tanács elnökhelyettese volt. A Katona József Társaság és a Kodály Kórus irányításában is részt vett. 1964. március 9-én halt meg Kecskeméten.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.