Krónika

Várostörténeti album az 1920-as évekből

Várostörténeti album az 1920-as évekből
Kecskeméti lakóház, az udvaron Szalontay Barnabás

Kilencven évvel ezelőtt ezekben a hetekben egy képes várostörténeti albumot szerkesztettek Kecskeméten. A város címerével díszített, barna bőrkötéses fényképalbum két példánya maradt az utókorra. Az eredeti szándék szerint a tragikus hirtelenséggel elhunyt Szalontay Barnabás tanácsnok, építészeti osztályvezető emlékére készült az összeállítás. Nem sokkal később ugyanilyen albumot kapott Kecskemét városától gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is, akit 1928-ban díszpolgárrá választottak a kecskeméti tanyai iskolaépítések támogatásáért. Szalontay Barnabás a városrendezési munkákban és az infrastruktúra fejlesztésében szerzett érdemeket. Általános részvétet keltett, hogy a városházán, munka közben érte a halál.

A több mint 230 fényképből álló album lapjaiból nem derül ki a szerkesztők és a fényképészek személye, levéltári források és korabeli újságcikkek alapján azonban számos adat megállapítható, többek között az is, hogy dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató vezetésével állították össze.

Az album monografikus igénnyel, történeti és néprajzi szemlélettel készült. Jó áttekintést ad a fotókon keresztül a város akkori közelmúltjáról, látványos tablója a századforduló éveinek. Visszanyúl a helyi fényképezés kezdeti időszakában készült 19. századi képanyaghoz és hitelesen mutatja be az 1920-as évek Kecskemétjét, ragyogásával és árnyoldalaival együtt. Láthatjuk a városrendezési munkák során lebontott épületek, polgári és parasztházak, kereskedőházak, vásárállások, kutak, fürdő, csárdák fotóit.  A teljességhez hozzátartoztak a város templomai és a múltidéző pusztatemplomok, sőt a templombelsők és az egyházi edények is.            

Számos portrét, családi és csoportképet találunk az albumban a 19. század második feléből, köztük birtokosok, tisztviselők, teológusok, tanárok, országgyűlési képviselők, tűzoltók, orvosok, mérnökök láthatók; valamint a város jeles asszonyai, lányai.            

Nevezetes eseményeket is felidéz az album; mint  például az 190l-es ipari kiállítás, az 1909-es országos dalosverseny, az 1911. júliusi földrengés; sebesült katonák megvendégelése 1918-ban. A 19. század végéről olyan belvárosi életképeket találunk, mint az istentisztelet, a búcsú, az úrnapi körmenet, a planétás. De nemcsak a belvárosról szól ez az összeállítás, hanem a városszéli cigánytelepről, a tanyákról, szőlőkről, mezőgazdasági munkákról, Bugacról, pásztorokról, piacokról, vásárokról is.            

Örvendetes, hogy az album egyik példányába több kép is bekerült a kecskeméti tanyai iskolák 1926 októberi felavatásáról és  a rangos vendégekről. Sajnos a másikból ismeretlen kéz kiemelte azokat a képeket, amelyek Horthy Miklós kecskeméti bevonulásáról, valamint 1922-ben és 1927-ben tartott szentlőrinci vadászatairól készültek.            

Az összeállítás ismert példányait a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Kecskeméti Katona József Múzeumban őrzik.  

Székelyné Kőrösi Ilona

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.