Kedves Látogatónk!

Kecskemét városa 2018-ban ünnepli 650. évfordulóját. Nagy Lajos király 1368. október 2-án kelt oklevélében említik először Kecskemétet mezővárosként (oppidum). Településünk története természetesen ennél jóval korábbi időkre nyúlik vissza, melyről számos a közelmúltban feltárt régészeti emlék is tanúskodik.

A terméketlen homokon, ősi kereskedelmi útvonalak metszéspontjában alakult ki településünk első magja, mely az évszázadok zivatarait lakosai élni akarása, tettvágya és leleményessége segítségével átvészelte; s értékeit, lehetőségeit legjobban felhasználva indult gyarapodásnak. Gondoljunk a beszélő köntös történetére, a homok megszelídítésére, majd a sárgabarack tömeges exportjára, a hírneves éjféli piacokra, később az egyedülálló szecessziós főtér megépíttetésére, mely a Jókai által „puszták metropoliszának" nevezett Kecskemétet nemcsak rangjában, de impozáns látványában is felemelte a nagyvárosok közé.

Ma, 2018-ban Kecskemét fejlődése a századfordulóhoz hasonló léptékben halad, a szakértők második aranykorról is beszélnek. Az ország legdinamikusabban fejlődő városa, nemzetközileg elismert, vonzó befektetési célpont és Magyarország egyik legélhetőbb települése, egyetemi város. Nemcsak múltja, de jövője, távlatai vannak.  

„Ez a város, mely a maga egyszerűségében minden talpalatnyi földjén a munkát hirdeti, amije van, nem ajándékba kapta, hanem maga szerezte és ez a büszkesége." fogalmazott Kada Elek az „Aranykor" polgármestere.

Az évfordulók alkalmat adnak arra, hogy értékeljük az elmúlt időszakokat, újra felfedezzük helyi identitásunk alapjait, gyökereinket, erőt és bátorságot merítsünk belőle a jelenben, és új célokat állítsunk maguk elé a jövőre nézve. A www.kecskemet650.hu ebben az összegzésben nyújt segítséget, olvassák olyan szeretettel, ahogyan összeállítjuk a közzétett anyagokat.

Kecskemét Megyei Jogú város Önkormányzata  

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.