Krónika

Kecskemét története - a mi történetünk

Kecskemét története - a mi történetünk

Közhelyesen hangzik, hogy egy város életét, történelmét a nagy események sodrában is az ott élők cselekedetei, hozzáállása határozza meg; mégis ez a valóság. Az elmúlt század bővelkedett történelmi fordulatokban, és mindannyiunk családja részese volt ennek.

Valamennyien ültünk már családi összejöveteleken, ebédeken, ahol a nagypapa vagy nagymama visszaemlékezéseit hallgattuk: hogy is volt az, amikor ők gyerekek voltak, milyen volt az élet a háború idején vagy az ötvenes években és így tovább. Közben azon jár az eszünk, hogy legközelebb fel kellene jegyezni, mit mesél, hogy majd el tudjuk mondani a gyerekeinknek, unokáinknak. De ez ritkán történik meg. Pedig igen nagy pazarlás veszni hagyni az élő történelmi leckéket!

Most arra biztat bennünket a Kecskeméti Televízió pályázata, hogy ültessük le drága nagyszüleinket, szüleinket, idősebb rokonainkat, hogy mondják el nekünk családi történetekbe ágyazva, hogyan élték meg ők az 1944 utáni időszakot. A beszélgetés rögzítését az ifjabb generációra érdemes bízni, ehhez ők értenek a legjobban és bizonyára élvezni is fogják. Várják tehát a város történetének mozaikdarabjait, melyek alapján tisztább, árnyaltabb képet kapunk és magunk sokat gazdagodunk.

A pályázat leírása és egyéb feltételek ITT olvashatók: https://hiros.hu/csaladi-tortenetek

Vissza

Kecskemét címerének története

 Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Kecskemét címerei

XIV. század

XIV. század

1554.

1554.

1591.

1591.

1646.

1646.

1666.

1666.

1848.

1848.

1974.

1974.

1991.

1991.