Krónika

Felújítják az I. Világháborús emlékhelyet

Megkezdődött a 279 éves Szentháromság temetőben az I. világháborús emlékhely felújítása. Jelenleg sem a temetőn kívül, sem belül nem található emléktábla, információ arról, hogy a temetőben I. világháborús katonahősök földi maradványai nyugszanak a most indult rekonstrukciós program keretében ezt is kihelyezik.

Már elegyengették a földet és kiszedték a sírjeleket a Szentháromság temetőben, ahol mind a 363 darab I. világháborús katonai síremléket felújítják. Hegedűs Ágoston, a kecskeméti Római Katolikus Főplébánia képviselő-testületének tagja, a felújítást koordinátora elmondta: a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázatán a Kecskeméti Római Katolikus Főplébánia 36 millió 300 ezer forintot nyert el vissza nem térítendő támogatás formájában. A pályázat lehetővé teszi a 363 darab I. világháborús hadisíron elhelyezett sírkövek lecserélését új gránit síremlékekre.

A hadisírok és emlékmű közötti sétáló utakat felújítják. Rendbe teszik az emlékhely elvadult környezetét, kitakarítják a vadon nőtt növényeket, valamint a tereprendezés során – a bádog-garázssortól leválasztva – kitakarással, szoliter növényeket ültetnek be.

A pályázati pénzből finanszírozzák a tervezett út melletti veszélyes fák kivágását, elszállítását, az új sorfák ültetését. Kiépítik az utat az emlékhely előtt és az új kiskaputól az emlékhelyig. A temető két kapujánál a hősi sírhely emlék- és információs táblákat helyeznek ki. Nem utolsó sorban kutat létesítenek az öntözéshez szükséges víz biztosítására. A munkálatok a tervek szerint május 31-ére fejeződnek be.

Forrás: hiros.hu

Vissza

Kecskemét címerének története

Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Felújítják az I. Világháborús emlékhelyet

Kecskemét címerének története

Kecskemét címerei

XIV. század

1554.

1591.

1646.

1666.

1848.

1974.

1991.