Kaszap táltos és Erzsébet királyné az ifjú polgárok vetélkedőjén
A Kecskemét Város Polgára Leszek városi vetélkedő ebben a tanévben már 23. alkalommal került megrendezésre. A hagyományteremtő szándékkal indított verseny fő szempontjai közé tartozik minden évben, hogy a Kecskemétről szóló lexikális ismeretek megszerzése mellett közös élményekkel gazdagodjanak a résztvevők, és erősödjön a városhoz való kötődésük.
A közelmúltban lezajlott döntő egyik látványos feladataként minden csapat dramatikus játék keretében mutatta be a 650 éves Kecskemét történetének egy-egy fontos részletét. A győztes csapat diákjai nagyívű előadással remekeltek, amelyben megjelent a legendákból ismert Kaszap táltos is, Kecskemét korai történetének egy képzelt alakja.
A hagyomány szerint Árpád fejedelem a mai Kecskemét helyén volt pusztát is kijelölte népének lakóhelyül. Mivel a homokon nem találtak ivóvizet, sokan zúgolódni kezdtek. Kaszap táltos mentette meg a helyzetet: elkérte a vezér sok harcot megjárt, híres kardját, és ásni kezdett vele. A kard nyomán jóízű és bővizű forrás fakadt a homokból. A helyszín a hagyomány szerint a mai Kaszap utca végénél, a Ceglédi út torkolata táján lehetett. A népi emlékezet szerint a kecskemétiek ezer évig innen hordták a jó ivóvizet. A "Kaszap kútjának" nevezett ártézi kút a vízvezeték megépítése után is népszerű maradt. Kada Elek polgármester feljegyzései szerint "Ki a Kaszap vizét issza/ Vágyik annak szíve vissza", ezért a lányos házaknál azon igyekeztek, hogy az udvarló megszomjazzon és megkínálhassák Kaszap vizéből. Közismert hagyomány volt az is, hogy elődeink azt tekintették igazi kecskemétinek, aki Kaszap kútján, illetve a mai körútrendszeren belül született.
Az ifjú polgárok vetélkedőjén egy másik csapat Ferenc József császár és Erzsébet királyné kecskeméti látogatását idézte fel korhű jelmezekben. A császár és felesége, a közkedvelt Sissi 1857. május 24-én látogattak Kecskemétre. Vonattal érkeztek és a zászlókkal, virágokkal feldíszített Nagykőrösi utcán át kísérték be őket a városba. A mai SZTK helyén állt Cserepesben és a piaristák régi épületében fogadták őket. Az akkor még jóval kisebb téren elemi iskolások alkalmi kórusa énekelt köszöntő dalokat. Az előadás egyik kelléke volt a gyümölcsökkel megrakott tálca. A korabeli források, így például a piaristák Historia Domusának (háztörténetének) bejegyzései részletesen megőrizték az utókor számára a ritka vendéglátás apró részleteit is. A piaristák május utolsó hetében a pincében gondosan megőrzött tavalyi kecskeméti szőlőt, pogácsaalmát és budai almát kínáltak a felséges párnak. Erzsébetnek nagyon tetszettek a gyümölcsök, és először az almából akart enni, de a vendéglátók kést nem tettek a tálcákra. A kíséretében levő férfiaktól sem kapott, ezért így szólt: "Ezek a jó urak szép almával ajándékoztak meg minket, de késsel nem, így szőlőt eszünk." A háztörténet szövege szerint valamennyien jó étvággyal fogyasztották a kecskeméti szőlőt.
Székelyné Kőrösi Ilona
