Krónika

Szülővárosom, Kecskemét, a 650 éves város - új kiállítás a Bozsó Gyűjteményben

Szülővárosom, Kecskemét, a 650 éves város címmel nyílt kiállítás ma délután a Bozsó Gyűjteményben a névadó, Bozsó János Kecskemétről készült festményeiből. A Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett tárlatot dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester ajánlotta a közönség figyelmébe.

Bozsó János, a város szülötte idén lenne 96 éves. Képzőművészeti munkássága a 20. század második felét öleli fel. Művészete gyökereit tekintve az alföldi festészet egyenes folytatása. Városhoz kötődő képei máriavárosi hangulatokkal kezdődnek, még az indulás környékén. 1968-ban, a várossá nyilvánítás 600 éves évfordulóján nagylélegzetű sorozatban örökítette meg a számára és a város polgárai számára egyaránt fontos épületeket, az utcák hangulatát, a város lelkületét. És fontos részévé vált piktúrájának a Klapka utca környéke, ahol a műterme volt élete második felében. A jelenlegi tárlatnak ez a három tematikai szervező elve.

Bozsó János városához fűződő kapcsolata sajátos, már-már szerelmes kötődés volt, amely az életmű egészében éppúgy tetten érhető, mint a szülőföld iránti elkötelezett ragaszkodás. Ezt a kötődést a város mai vezetése is respektálja.A 650 éves évforduló tiszteletére megrendezett kiállításon bő félszáz művet tártak a rendezők a közönség elé, nem csak a mestertől jól ismert nagy olajképeket, hanem meglepetésként ritkán látott grafikai alkotásokat is.
A kiállítás április 29-ig várja a látogatókat a Bozsó Gyűjtemény nyitvatartási idejében, csütörtöktől vasárnapig, 10 és 18 óra között.

Forrás: hiros.hu

Vissza

Kecskemét címerének története

Az 1945 utáni évtizedek nem kedveztek sem a heraldika tudományának, sem a mindennapi heraldikai gyakorlatnak. Ebben az időszakban számos régi és szép, történelmi városcímer használata szűnt meg. Az 1970-es években sorra születtek a szocialista jelképekkel ellátott új városcímerek.

Kecskemét város címere azon kivételek közé tartozik, amely — némi fentről erőszakolt módosítással — túlélte ezeket az évtizedeket is. A címert a legújabb és egyben legkorszerűbb magyar heraldikai összefoglaló munka is számon tartja: „Kecskemét kecskéje olyan típusú címerkép, amely összefüggésben van a tulajdonos (jelen esetben a város) nevével, azt mintegy elbeszéli. Ezért beszélő vagy névcímernek mondjuk".

A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé, hogy e dolgozatban a város nevével és néveredetével kapcsolatos — többnyire bizonytalan — elméletekkel is foglalkozzunk, annyi azonban bizonyos, hogy a városnak lehetett valami köze a kecskéhez — konkrét vagy átvitt értelemben — hiszen nem lehet véletlen, hogy a városnév mellett a városcímerbe is igen korán belekerült. Magáról a kecske címerképet alkalmazó kecskeméti címerről elmondható: egyike a magyar heraldikai gyakorlat legsikerültebb és évszázadok során kialakult történelmi városcímereinek, beszélő címei; amely kialakulása kezdetén mindenképpen vallási motívumhoz köthető, és ebből fejlődött ki hosszú idő során a ma is használatban levő címerkép.

Tovább

Szülővárosom, Kecskemét, a 650 éves város - új kiállítás a Bozsó Gyűjteményben

Kecskemét címerének története

Kecskemét címerei

XIV. század

1554.

1591.

1646.

1666.

1848.

1974.

1991.