Városköszöntő koncert a Kodály Iskolában
Kecskeméti kötődésű zeneszerzők művei hangzottak el csütörtök este az ének-zenei iskola dísztermében. A Tavaszi Fesztivál keretében megtartott hangversenyen a Kodály Iskola így köszöntötte az idén 650 éves hírös várost.
A 33. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenyéhez hasonlóan, amikor Kodály Zoltán, Vásárhelyi Zoltán és M. Bodon Pál műveinek tapsolhattak a zeneszeretők, a csütörtök esti koncerten is a hírös városhoz szorosan kötődő zeneszerzők kompozíciói csendültek fel. Az est szervezői, a Kodály Iskola pedagógusai szándéka egyértelmű volt: az alföldi megyeszékhely híres zenészeinek műveivel kívánták köszönteni a 650 éves Kecskemétet.
A hangverseny Kecskemét díszpolgára, Kálmán Lajos kórusművével kezdődött. A már közel 20 éve, 1999 novemberében elhunyt karnagy, zeneszerző és orgonista, a Kecskeméti Református Tanítónőképző Intézet egykori tanára pedagógusi munkája mellett nagy érdeklődéssel fordult a Kiskunságban élő emberek világa, nyelve, kultúrája és az élő hagyományok felé. Népzenekutatóként Kecskemét környékén több mint 1500 népdalt gyűjtött, köztük bugaci pásztorok dalait. Ezek egyikét, a Betyárgyerek az erdőben című alföldi balladát a Gór-Hainfart Márta vezette Clarus Fiúkórus szólaltatta meg, zongorán Lestákné Valasek Szilvia kísérte a közel 50 fős együttest.
Ezt követően Kecskemét neves szülötte, Kodály Zoltán művei hangzottak el. Előbb az ének-zenei iskola két tehetséges diákja, a Bács-Kiskun Megyei Zongoristák XV. Találkozóján kiemelt nívódíjat kapott Rain Yang Yuxuan és az előbbi elismerés mellett az V. Nemzetközi Bartók Béla Zeneiskolai Zongoraversenyen „Dicséret” minősítésben is részesített Pulai Virág a nagy zenepedagógus egy-egy zongoradarabját játszotta – felkészítő tanáraik Seres József és Lestákné Valasek Szilvia –, majd Pusker Imre vezényletével az Aurin Leánykar és a szakgimnázium zenekara Kodály Ave Mariáját énekelte.
A koncert folytatásában Emanuel Moór darabjainak tapsolhattak a Kodály Iskola dísztermében megjelentek. A kecskeméti születésű zongoraművész kora ünnepelt muzsikusa volt. Többek között három operát, számos szimfóniát és zongoraversenyt írt. Szonátái, dalai, kórusművei napjainkban újra felhangzanak. Altorjay Tamás operaénekes előadásában ezúttal először a Petőfi Sándor verseire írt három dala – Nem tesz föl a lyány magában egyebet (Mädchen denkt...), Ez a világ amilyen nagy (Wie das Weltall...), Igyunk! (Wer ein liebchen muss entbehren...) – aratott óriási sikert. A német nyelven írt dalok könnyebb megértése érdekében az énekművész tanítványai, Kínyó Kata és Szikszai Patrik a költeményeket el is szavalták. A hangverseny leghangulatosabb percei után a Dömötör- és Artisjus-díjas basszista a Tirol szabadságáért küzdő Andreas Hofer életéről írt Moór-opera címszereplőjének egyik áriáját is elénekelte.
Moór Emánuel zongoraművész, zeneszerző 1863. február 19-én Kecskeméten született. Művelt szülei – apja a kecskeméti zsinagóga kántora volt – gyorsan fölismerték rendkívüli tehetségét, segítségükkel Prágában, Budapesten és Bécsben folytatott zenei tanulmányokat, majd a család New Yorkba költözött. Már ezekben az években is gyakran koncertezett, míg 1880 augusztusában, alig 17 évesen, Kecskeméten is bemutatkozott. Európába visszatérve életre szóló barátságot kötött Pablo Casalsszal, és sokat zenéltek együtt. 1889-ben találkozott Brahmsszal, akinek stílusa mélyen hatott rá. Az I. világháborút követően érdeklődése a hangszerkonstrukció felé fordult, újításokat vezetett be vonós hangszereken, és az ő nevéhez fűződik a Pleyel-Moór zongora (az ún. „Duplex-Coupler Grand Pianoforte”) megszerkesztése, amelynek két, egymás feletti klaviatúrája fokozza a zongora dinamikai skáláját. A hangszert Moór és felesége, Winifred Christie zongoraművésznő Budapesten is bemutatták 1928-ban. Az I. világháború kitörésekor visszavonult Svájcba. Ott hunyt el 1931. október 20-án.
Az est második felében Szokolay Sándor Kecskeméti magyar miséjének két tételét a Kodály Leánykar szólaltatta meg. Művét a a 20. századi magyar zene meghatározó egyénisége 1997-ben, Kodály Zoltán halálának 30. évfordulójára írta, és a Kodály Iskola gimnáziumi leánykarának és annak karnagyának, a kórus munkáját azóta is irányító Antoni Andreának ajánlotta. A kecskeméti lányok formálta Sanctus (Szent vagy!) és az Ite missa est (Menjetek el A világba, küldetéstek van!) a Kossuth-díjas muzsikus mély hitéről tett tanúbizonyságot.
Szokolay Sándor misetételei után ismét egy Emanuel Moór által komponált mű hangzott fel. A zongorára, hegedűre és gordonkára írt trió két tételét Madarász Éva, Juhász Ágnes és Agócs Márta előadásában hallgathatták meg a hangverseny résztvevői.
Az est zárásaként, mintegy keretbe foglalva a városköszöntő koncertet, Kálmán Lajos Krisztus, a király című orgonakíséretes kórusműve csendült el. A Balla Péter énekeiből komponált „lelkiéneket” a Durányik László vezette Somnium Laude Kamarakórus énekelte el, orgonán Kovács Levente működött közre.
Forrás: hiros.hu
